Fókuszban: a védekező üzemmód
Régóta nem volt ilyen nagy szükség a körültekintő befektetésre, mint most. A világban ugyanis sokasodnak a negatív jelek. Továbbra is lassul például a világ legerősebb gazdasága: az amerikai egyesült államokbeli gyárak augusztusban tovább csökkentették termelésüket. Az Institute for Supply Management havi felmérése a feldolgozóipari beszerzési menedzserek körében azt mutatta, hogy mindössze 47,2%-uk számolt be bővülésről a hónap során (az 50% alatti érték összességében iparági zsugorodást mutat). A kereslet továbbra is gyenge, ami egyre valószínűbbé teheti a jegybanki kamatcsökkentést – ennek célja, hogy olcsóbb hitelekkel próbálja lendületbe hozni a gazdaságot. Nem áll igazán jól Európa sem: az “öreg kontinens” vezető gazdaságának számító Németország például a mértékadó Kieli Világgazdasági Intézet őszi előrejelzése szerint 2024-ben 0,1 százalékkal zsugorodik. Tavasszal még 0,2 százalékos növekedést jósoltak. A romló nemzetközi helyzet tovagyűrűző hatásai Magyarországot sem kerülték el, a hazai helyzetet ráadásul helyi problémák is nehezítik. Tapodtat sem mozdul a válság előtti szinthez képest a magyar gazdaság: a GDP az optimistább várakozásokkal ellentétben 0,2 százalékkal csökkent az idei második negyedévben. A kedvezőtlen export- és jövedelmi kilátások miatt nagyot fékezett az ipar, zuhantak a beruházások, és csökkent a lakossági fogyasztás is.
A csökkenő infláció miatt a jegybankok kommunikációjából egyre inkább kikerül az áremelkedés elleni harc, és a helyét lassan átveszi a növekedés stimulálásának szükségessége. Ehhez pedig a központi kamatcsökkentés a legjobb fegyver: Amerikában már szeptemberben 25-50 bázisponttal, év végéig 50-100 bázisponttal csökkenhet az irányadó ráta. A befektetők arra számítanak, hogy a jelenlegi alapkamat 2025 év végére 3%-ra lecsökken.
De ha tovább nőnek a recessziós félelmek, a jegybank szerepét betöltő Fed még ennél is tovább mehet. Mivel a kamatcsökkentés végiggyűrűzik a gazdaságban, nemcsak az új (lakossági vagy vállalati) hitelek lehetnek olcsóbbak, de a még korábban, magasabb hozammal kibocsátott kötvények is felértékelődhetnek. Ezért a hasonló helyzetben lévő fejlett gazdaságok biztonságos kötvényei jó befektetési célpontok lehetnek.
A kötvénypiacot erősítheti egy, a túlértékelt részvénypiacot sújtó eladási hullám is (az így felszabaduló pénzt jobb híján kötvénybe fektetik, a növekvő kereslet pedig további drágulást hozhat). A fejlődő piacokon is találni jó befektetési célpontokat: egyes latin-amerikai országokban egyedi okokból leértékelődött a helyi deviza, ami most jó beszállási pontot jelenthet a helyi, jól kamatozó papírokban.
A gazdasági mutatók romlása miatt a lefelé mutató kockázatok most nagyobbak, mint a felfelé mutató lehetőségek. Ezért a globális, fejlett részvénypiacok kilátásai összességében gyengébbek, mint a korábbi hónapokban. Gondoljuk ezt annak ellenére, hogy a világ nagy tőzsdéi sorra döntik a történelmi rekordokat. Mégis, amikor a vezető gazdaságok az újabb és újabb statisztikai tények szerint egyre jobban sodródnak a recesszió felé, a tőzsdék viszont 100%-os valószínűséggel árazzák a “soft landing”, azaz “puha landolás” forgatókönyvét, a befektetők optimizmusa túlzottnak tűnik. Szemmel láthatóan nő a volatilitás, és a szezonalitás sem az igazi (a részvénypiaci krachok szeptemberben és októberben szoktak lenni), ráadásul az amerikai elnökválasztás is növeli a bizonytalanságot.
Ugyanakkor vannak jó befektetési lehetőségek is a tőzsdén, azonban nem az ország-, hanem inkább a szektor stratégia működhet optimálisan. Ahogy már júliusban jósoltuk, megindult a szektorok közti rotáció: míg korábban a technológiai részvények vitték a pálmát, most a hagyományos szektorok zárkózhatnak fel (ezért is felértékelődhet az aktív portfólió kezelés). A pénzügyi, az egészségügyi cégek, a napi szükségleteket kielégítő termékeket gyártó és a közmű vállalatok részvény árfolyama teljesíthet jobban. A közelgő kamatcsökkentések is támogatják a gazdaságokat, ami végső soron a vállalati eredmények javulásában csapódhat le. Ugyanakkor a jelenlegi magas árfolyamokban ez a hatás már várhatóan be van árazva, ezért a pozitív vállalati eredmény-meglepetések – amelyek az elmúlt években hajtották a befektetői optimizmust – valószínűleg jóval ritkábbak lehetnek.
A közelgő recesszió nincs jó hatással a nyersanyagokra. A befektetők is pesszimistábbak lettek: a nyersanyagpiac összesített árfolyam grafikonja a 200 napos mozgóátlag alá került – ez pedig tőzsdei hüvelykujj szabály szerint megerősítheti a lefelé mutató trendet.
A gazdasági lassulás miatt csökken a kereslet: nem kell annyi olaj, sem pedig réz. Mindkettő óriási felhasználója Kína, amely még mindig nem lábalt ki az évek óta tartó ingatlanválságból.
Az arany iránt viszont továbbra is erős a kereslet. A bizonytalan időkben menedéknek tartott nemesfém unciánkénti (1 uncia=31,1 gramm) világpiaci ára újabb történelmi rekordot, 2500 dollárt ért el elsősorban a fejlődő országok jegybankjainak intenzív vásárlásaival. Ezek közül a legnagyobbak a lengyel, indiai, török, üzbég és cseh nemzeti bankok voltak, a jegybanki vásárlások már meghaladják az évi 1000 tonnát – amiben valószínűleg szerepet játszanak az éleződő geopolitikai feszültségek és szankciós félelmek is.
A jelen helyzetben a megtakarítások diverzifikálása különösen fontos. A magyar deviza kockázat ugyanis megnőtt: a fejlett világ lassulását, egy esetleges globális befektetői eladási hullámot a tapasztalatok szerint a feltörekvő országok szenvedik meg elsőként. Ebben a bizonytalanná váló helyzetben a forint leértékelődésének a kockázata is megnőtt. Mindeközben az amerikai dollár alulértékeltnek tűnik: a jelenlegi, fő valutákkal szembeni árfolyama ugyanis azt a helyzetet árazhatja, hogy csak Amerika gazdasága van gondban, csak ott lesz kamatcsökkentés. Ám a világ nagy gazdaságai ezer szállal kötődnek egymáshoz, Európa sem húzhatja ki magát a nemzetközi trendből. Ez pedig visszaállíthatja a dollár kamatelőnyét, ami a “zöldhasú” erősödését hozhatja.
Az aktuális gazdasági környezetet az „óra” a „Recesszió” fázisában mutatja, amelyet alacsony gazdasági növekedés és csökkenő infláció jellemez. Ebben az időszakban a befektetők jellemzően óvatosabbak, és a biztonságosabb eszközök, mint a kötvények és a készpénz válnak túlsúlyossá a portfóliókban. Az alacsony kamatkörnyezet és a bizonytalan gazdasági kilátások miatt a részvények és nyersanyagok kevésbé vonzóak, mivel ezek teljesítménye gyengébb lehet a lassuló gazdasági aktivitás miatt.
Miért ott van a mutató?
A mutató pozíciója a csökkenő inflációs nyomásra és az alacsonyabb gazdasági növekedésre reagál. A jegybanki politikák, mint például kamatcsökkentések, már nem tudnak jelentős ösztönzést nyújtani a növekedésnek, ami tovább erősíti a recessziós félelmeket.
Mi várható ilyen környezetben?
Ebben a gazdasági fázisban az alacsony kockázatú eszközök, mint a kötvények és készpénz, stabil hozamot nyújthatnak. A részvények és nyersanyagok esetében visszafogottabb növekedés várható, így a befektetőknek érdemes alacsonyabb súlyozást tartaniuk ezekben az eszközosztályokban. A recessziós környezetben a likviditás fenntartása és a biztonságra való összpontosítás lehet a legfontosabb szempont a portfólió kezelésében.
Ajánlott stratégia
Tartsuk szem előtt a diverzifikáció fontosságát, és fókuszáljunk a biztonságos eszközökre, amelyek jobb teljesítményt nyújthatnak ebben a bizonytalan környezetben.
Az óra mutatója azt jelöli, hogy melyik gazdasági ciklusban tartunk jelenleg. A halványabb mutatók a korábbi helyzetet tükrözik.
A következő hónapban, a várhatóan romló kockázati környezet fényében lefelé módosítottuk a nyersanyagokra és részvényekre vonatkozó kilátásainkat. Ezzel szemben úgy véljük, hogy a készpénz és a pénzpiaci eszközök, valamint az elsődleges piaci kötvények most kedvezőbb kockázat-megtérülési profilt kínálhatnak.
A súlyozások mutatják az adott országra, régióra és eszközosztályra vonatkozó értékelést, mely alapot ad a portfólió menedzsereknek a portfóliók strukturálására, a felveendő pozíciók kialakítására, ezáltal segíthet kihasználni a piacok által nyújtott lehetőségeket.
Súlyozások:
Változások – változás az előző hónaphoz képest.
A táblázatot a befektetési óra és a quadrant elemzésünk alapján készítettük el.
VIG SocialTrend ESG Részvény Befektetési Alap
Az Alap olyan hosszú távú társadalmi és technológiai trendekre fókuszál, mint a digitalizáció, az egészségügy, az oktatás és a fenntarthatóság. Ezek a megatrendek globálisan növekvő szektorok, amelyek hosszú távon nagy növekedési potenciált hordozhatnak, különösen a zöld energia, az elektromos járművek, az innovatív technológiák és az online szolgáltatások terén. Az Alap közvetlenül profitálhat ebből a növekvő keresletből, hiszen az Alap olyan vállalatokba fektet, amelyek megfelelnek a szigorú ESG kritériumoknak, és előnyös pozícióba kerülhet a fenntarthatóságra törekvő befektetők körében. Az ESG kritériumok alapján működő vállalatok gyakran jobban felkészültek a piaci kihívásokra és válságokra, mivel hosszú távon stabilabb működést biztosíthatnak. Ezek a cégek ellenállóbbak lehetnek a szabályozási, környezeti vagy társadalmi változásokkal szemben, így a befektetők számára hosszabb távon alacsonyabb kockázatot és stabilabb hozamot kínálhatnak. Az európai és globális kormányok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntarthatósági kezdeményezésekre, zöld beruházásokra és a megújuló energiák fejlesztésére. Az ilyen támogatások és szabályozások előnyhöz juttathatják az Alapban lévő vállalatokat, különösen azokat, amelyek a fenntartható energiaforrásokban vagy környezeti innovációkban vezető szerepet töltenek be.
A 2020 környékén felfutó „ESG hype” 2021-ben érte el Európában a csúcsát, utána azonban látványos visszaesés következett. Érdekes kérdés, hogy mi okozhatta ezt a fordulatot, illetve van-e visszaút?
Forrás: Morningstar Sustainalytics https://assets.contentstack.io/v3/assets/blt4eb669caa7dc65b2/blt8d7c67f2f5f003c1/66a15f8a34fa9a94ac3bd747/SFDR_Article_8_and_Article_9_Funds_Q2_2024.pdf
A teljesség igénye nélkül a következő tényezőket említhetjük meg az ábrán is igencsak szembetűnő, 2022 elején kezdődött visszaesés magyarázataként:
Először is, történtek olyan bizonytalanságot okozó globális események, amelyek fényében a fenntarthatóság nem volt olyan fontos / vonzó tényező.
2022. februárjában kitört az orosz-ukrán háború, amelyre egy teljesen normális emberi reakció az, hogy nem azzal foglalkozunk, hogy mi lesz a környezetünkkel 20-30 év múlva, hiszen a saját közeli jövőnk körül is bizonytalanságot érzünk. A háború ugyanis magával hozta az energiaválságot, amely kapcsán nem az volt a kérdés, hogy fenntartható energiaforrásokat használunk-e, hanem hogy lesz-e bármilyen energiánk például a következő télre.
Mindez párosult egy emelkedő hozamkörnyezettel, ahol a hosszabb időtávú projektek – és ilyenek a fenntarthatósági projektek is – a megnövekedett tőkeköltség miatt kevésbé lettek vonzóak.
Nem szabad elmennünk azon tényező mellett sem, hogy az ESG meglehetősen európai fókuszú, és a szabályozás is itt a legszigorúbb. És ha még ez nem lenne elég, folyamatosan változik, így kiszámíthatatlan is. Ez a múltban okozott egy komolyabb visszaminősítési hullámot, amely kiáramlásokkal is járt. A bizalom pedig kiszámíthatóság híján még nem épült vissza.
Amerikával összehasonlítva az európai ESG-t fontos megjegyezni, hogy az USA gazdaságában fontos szerepet tölt be az olajszektor, amely jelenleg nem igazán egyeztethető össze a fenntarthatósággal. Mindez párosul az amerikai lakosság kritikus és kétkedő szemléletével, amit a politikai kommunikáció is tüzel.
Végül, felmerülhet a kérdés, hogy a befektetési alapok és az ESG időhorizontja egyáltalán összeegyeztethető-e? A befektetési alapok ugyanis általában rövidebb (1-3 éves) időtávval rendelkeznek, mint a fenntarthatósági célkitűzések, amelyek nagyon hosszú, 40-50 éves időtávon terveznek. Ez inkább a nyugdíjpénztárak befektetési időhorizontjával összeegyeztethető, de semmiképp sem azt jelenti, hogy egy rövidtávú befektetés esetén az ESG nem releváns. Sőt, általános érvényű megállapítás, hogy ha nem kezeljük a kockázatokat, az veszélyezteti a hozamot. A klímaváltozás pedig egy piac által is elismert kockázat, így azzal legalább ezen a szinten minden befektetési alapnak foglalkoznia kell.
Mi, a VIG Alapkezelő azt látjuk, hogy a biztosítói oldalról ez a felismerés már megtörtént, és úgy gondoljuk, a többi szektorba is át fog gyűrűzni. Ezen kívül hamarosan felnő egy olyan generáció, amely már nem feltétlen kérdőjelezi meg, hogy a klímaváltozás valós probléma-e, mert ebbe nő bele, számukra ez olyan természetes lehet, mint a gravitáció.
Így 10-20 év múlva már egyáltalán nem lehet az kérdés, hogy az ESG-vel foglalkozunk-e vagy sem, mert az teljesen be fog épülni a befektetési döntéshozatalba, és így, az életünkbe is.
(A fenti gondolatok részben táplálkoznak a Financial Times: Who killed the ESG Party? videó megállapításaiból https://www.ft.com/video/1eeebd90-25d4-4421-a175-deedcdbf9c18.)
Ez egy forgalmazási közlemény. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához részletesen tájékozódjon az alap befektetési politikájáról, a befektetés lehetséges kockázatairól és a forgalmazási
költségekről az alap forgalmazási helyein és az Alapkezelő weboldalán (www.vigam.hu) található kiemelt befektetési információjából, hivatalos tájékoztatójából és kezelési szabályzatából. A múltbeli teljesítmény alapján nem jelezhetőek előre a jövőbeli hozamok.
A befektetéssel elérhető jövőbeni hozam adóköteles lehet, az egyes pénzügyi eszközökre, ügyletekre vonatkozó adó- és illeték információkat pedig csak az egyes befektetők egyedi körülményei alapján
lehet pontosan megítélni, ami a jövőben változhat. A befektető feladata, hogy tájékozódjon az adókötelezettségről.
Jelen tájékoztatóban szereplő adatok kizárólag információs célokat szolgálnak és nem minősülnek befektetési ajánlásnak, ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. nem vállal felelősséget a jelen tájékoztatás alapján hozott befektetési
döntésért és annak következményeiért.