Kinyílik a fekete doboz
Hamarosan bepillantást nyerhetünk az AI-trend legfontosabb vállalatának kapui mögé. Ma már kérdés nélkül a Claude-fejlesztő Anthropic vezeti a frontier műhelyek versenyét, és a tervek szerint a vállalat még 2026-ban tőzsdére viszi a részvényeit. Az egész ma tapasztalható adatközpont-építési láz az AI hasznosságára és profitabilitására épül, a laboratóriumok tevékenységét alátámasztó számokat illetően mégis kínos az átláthatatlanság. Kiszivárogtatott és hivatalos adatokból össze lehet rakni egy idősort a bevételek nagyságrendjéről és növekedéséről, de nagyjából itt ki is merül a jól követhető pénzügyi mutatók sora.
Az Anthropic 2026 tavaszán bevételben megelőzte az OpenAI-t
Évesített bevételi run-rate
Szeptemberi értesülések szerint a cég akár 100 milliárd dollárt is bevonna nagyjából 2 ezer milliárd dolláros értékeltségen, miközben az éves bevétele 65 milliárd dollár fölé kúszott a 2025 végi körülbelül 9 milliárdról és 2026 végére elérheti a 100 milliárd dollárt is. A részvénykibocsátás következtében Elon Musk zászlóshajója, a SpaceX csupán pár hónap után elveszítheti a valaha volt legnagyobb piaci kibocsátás bajnoki címét. A tranzakcióba egyébként az Nvidia akár 10 milliárd dollárral is beszállna, az elmúlt években hagyománnyá vált körkörös IT szektor finanszírozás jegyében.
Hogyan is működik egy AI lab?
Kutatás, betanítás, futtatás
Egy „AI lab” működési modellje viszonylag egyszerű. Hozzáfér valamennyi számítási kapacitáshoz, amit hiperskálázóktól és új generációs, a mesterséges intelligencia (AI) korára tervezett felhőszolgáltatóktól (neocloud) bérel, de egyre gyakrabban a saját adatközpontjait is használja. A kapacitást leegyszerűsítve három dologra költi:
- Kutatásra: új módszerek és képességek keresésére.
- Betanításra: az új modellek létrehozására.
- Futtatásra (inference): a meglévő modellek használatára.
Ezek közül csak az utolsó termel pénzt, a felhasználó ugyanis csak a meglévő modellek futtatásáért hajlandó fizetni. A másik kettő arra kell, hogy jövőre is legyen mit futtatni. Mindegyik munkafolyamatot más erőforrás korlátozza: valahol a sebesség, valahol a memória sávszélessége, vagy éppen a chipek közötti gyors kommunikáció a szűk keresztmetszet. Ennek sok befektetői következménye van, teret ad a személyre szabott chipeknek és chiparchitektúráknak.
Az Anthropic és az OpenAI együttes számítási kapacitásának megoszlása felhasználás szerint, %
Kutatni vagy pénzt termelni?
A labok legnagyobb dilemmája, hogy mire mennyi kapacitást adjanak. Ha túl sok megy kutatásra, nagyon gyorsan fogy a pénz, ezért muszáj futtatni is a modelleket, hogy ne legyen nagyon rossz a vállalat cash flow-ja. Ha viszont túl sokat futtatnak, a többet kutató rivális a következő modelljével leelőzheti őket, és elveheti a piacukat. A labok szívük szerint kizárólag a mesterséges szuperintelligencia irányába kutatnának, ezért csak vonakodva allokálnak kapacitást arra, hogy a felhasználók dashboardokat és a világ egyik legismertebb animációs stílusában készülő Ghibli-képeket generálhassanak. Azzal, hogy az Anthropic nyilvános céggé válik, nyomás helyeződik rá, hogy minél hamarabb minél több pénzt termeljen és ennek legjobb tudása szerint ellen fog állni. Ez az ellentmondás hamar előtérbe kerülhet a vállalatnál.
Miért kell mégis piacra menni?
A compute-étvágy nem tud csökkenni
- Egyre nagyobb modellek. Az AI alapötlete azon nyugszik, hogy minél nagyobb modellt minél több adattal minél tovább tanítunk, annál okosabb lesz. A mai élvonalbeli modellek nagyjából pár billió paraméteresek, nagyságrendekkel nagyobbak, mint az egy-két évvel ezelőttiek, és nagyságrendekkel kisebbek, mint a két év múlva futó modellek. Nagyobb modell, több memória, több tárhely, több számítás. És több gazdasági érték is, mert a modell okosabb és többfélét tud csinálni.
- Több számítás futtatás közben. A labok arra is rájöttek, hogy minél tovább hagyjuk gondolkodni az AI-t, az az emberhez hasonlóan annál jobban végzi a dolgát. Ez azt jelenti, hogy nem csak a betanítás, hanem a futtatás oldaláról is felrobbanhat a számítási igény.
- Számításigényes kutatás. Sokszor egyszerre több ezer ágens dolgozik megállás nélkül napokig egy problémán, ami sok millió dollárba és értékes kapacitásba kerülhet. Az OpenAI 2026. szeptember 6-i bejegyzése szerint a kutató részlegük már több mint három ágensmunkanapot használ minden egyes emberi munkanapra, és elérte az előző ősszel kitűzött célt, az „automatizált kutató gyakornokot”. A legaktívabb OpenAI-kutatók a bejegyzés szerint naponta 7000 dollárnál is többet költenek tokenekre.
Ekkora tőkeigény mellett érthető, hogy az Anthropic minél több tőkét szeretne bevonni. Saját bevallásuk szerint a cég „kiigazított alapon” már profitábilis, bár a kiigazítások kissé nagyvonalúan éppen a modellek létrehozásának egyes alapvető költségeit veszik ki a képletből. Így azért könnyebb. De még ez a profit sem elég a tervezett expanzió finanszírozására: a következő modell fejlesztését és a jövő felhasználóinak kapacitását előre kell kifizetni, miközben a kiélezett versenyben már egy kihagyott év is végzetes lehet.
Az egész AI-trade vizsgázik
A kibocsátási dokumentáció azoknak is izgalmas olvasmány lehet majd, akik nem szeretnének Anthropic-részvényt venni. A chipgyártóktól az áramtermelőkig az egész AI-trade arra épül, hogy a lánc végén valaki eleget fizet az intelligenciáért ahhoz, hogy megtérüljön a hatalmas beruházás.
Önmagában a veszteség sem lenne baj. Nagyon nem mindegy viszont, hogy a következő modell kutatása viszi el a pénzt, vagy a meglévő ügyfelek kiszolgálása nem gazdaságos. Erős fedezetek és tartósan növekvő ügyfélköltés mellett a piac újabb igazolást kapna arra, hogy érdemes tovább építkezni. Ha viszont a bevétellel csak a finanszírozandó lyuk nő, a beszállítók növekedési várakozásai is megkérdőjeleződhetnek.
A fekete doboz kinyitása így az egész AI-trade következő nagy katalizátora lehet. Jó számokkal újabb lendületet kaphat a sztori, rosszakkal az Anthropicnál jóval szélesebb körben kezdhet ereszteni az AI-lufi.
Vissza Letöltés Megatrend PDF ArchívumEz egy forgalmazási közlemény. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához részletes tájékozódásra van szükség. Az Alap befektetési politikájáról, forgalmazási költségeiről és a befektetés lehetséges kockázatairól részletesen tájékozódjon az Alap forgalmazási helyein és az Alapkezelő weboldalán (www.vigam.hu) található Kiemelt Információkból, hivatalos tájékoztatóból és kezelési szabályzatból. A befektetési alap forgalmazásával (vétel, tartás, eladás) kapcsolatos költségek az alap kezelési szabályzatában és a forgalmazási helyeken megismerhetők. A múltbeli teljesítmény alapján nem jelezhetőek előre a jövőbeli hozamok. A befektetéssel elérhető jövőbeni hozam adóköteles lehet, az egyes pénzügyi eszközökre, ügyletekre vonatkozó adó- és illeték információkat pedig csak az egyes befektetők egyedi körülményei alapján lehet pontosan megítélni, ami a jövőben változhat. A befektető feladata, hogy tájékozódjon az adókötelezettségről.
Jelen tájékoztatóban szereplő adatok kizárólag információs célokat szolgálnak és nem minősülnek befektetési ajánlásnak, ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. nem vállal felelősséget a jelen tájékoztatás alapján hozott befektetési döntésért és annak következményeiért. Az Alapkezelő alternatív befektetési alap kezelésére (ABAK) vonatkozó engedélyének száma: H-EN-III-6/2015. Az Alapkezelő ÁÉKBV-alapkezelési (kollektív portfóliókezelési) engedélyének száma: H-EN-III-101/2016.