Globális piaci kitekintő
Kötvénypiacot érintő hírek
Hiába az elnöki nyomás a gazdaságélénkítésre, az amerikai jegybank változatlanul – a 3,75-4% közötti sávban – hagyta az irányadó kamatlábat március 17-18-i ülésén, ami egy csapásra véget vetett a kamatozó papírokat felértékelő, kamatcsökkentéshez fűzött reményeknek. Az olajárak az iráni konfliktus kitörése után az egekbe szöktek, ami jelentősen megnövelte a kötvénypiaci hozamokat az USA-ban. A 10 éves futamidejű államkötvények éves hozama 4%-ról 4,4%-ra, a 2 éves kincstárjegyek hozama 3,4%-ról 4%-ra emelkedett. A gazdasági kilátások ugyanis a stagflációs forgatókönyvhöz közelednek. A rövid távú inflációs várakozások jelentősen megugrottak, ugyanakkor – ha az olajárak tartósan magasak maradnak – hosszabb távon a recessziótól való félelmek erősödhetnek. Ezért a hosszú távú hozamok emelkedése várhatóan korlátozott lesz a jövőben, kamatcsökkentésre viszont ősszel sor kerülhet. Hasonló folyamatok játszódtak le az óriási energiaimportja miatt sérülékenyebb euróövezetben és a fejlődő piacokon is: a feltörekvő piacok helyi kötvényeinek hozamai nagyobb mértékben – Romániában, Magyarországon több, mint 1 százalékponttal – nőttek.
Részvénypiacot érintő hírek
Jelentős korrekciót hozott az amerikai-iráni háborút követő olajár-sokk a tőzsdéken is. Márciusban a globális tőkepiacok teljesítményét követő MSCI World index mintegy 6%-kal esett. A kockázatot kevésbé kedvelő, a gazdasági lassulástól mindjobban tartó befektetők eladtak: elsősorban az EU-tól, a feltörekvő piacoktól és Japántól csoportosították át a tőkét a biztonságosabbnak tartott és erősödő valutájú USA irányába, és növelték a portfóliójukban a nagyvállalatok súlyát az elmúlt hónapok kedvencének számító kisebb kapitalizációjú papírok rovására. Míg az energiaszektor vezető szerepe megmaradt, az alapanyagok, az egészségügy és az alapvető fogyasztási cikkek gyártóinak részvényárfolyama meredeken esett. A vesztesek között voltak a nagy technológiai vállalkozások is, amelyek az elmúlt évek AI-t övező, talán túlzott hurráoptimizmusa miatt túlértékeltté váltak, és ezért árfolyamuk is sérülékenyebb volt. Igaz, eltérő mértékben: az Apple például csak kisebb mértékben értékelődött le (a befektetők úgy tűnik, egyre inkább a masszív nagyvállalati kategóriába sorolják), az NVidia chipgyártó viszont 10%-ot esett annak ellenére, hogy Jensen Huang vezérigazgató MI-áttörést és 2027-ig ezermilliárd dolláros megrendelést jelentett be egy konferencián. A technológia szerinte elérte azt a pontot, amikor már képes következtetéseket is levonni.
Árupiacot érintő hírek
Az olaj tőzsdei ára a közel-keleti konfliktus hatására másfélszeresére ugrott, ráadásul az arany (és mostanában “kistestvére”, az ezüst) is hagyományosan jó menedék háborús időkben, a nyersanyag szektor mégsem tűnt igazán jó befektetésnek márciusban. Nézzük a nemesfémeket! Az arany márciusban nem tudott stabil menekülőeszközként viselkedni, mert a klasszikus „biztonsági keresletet” ellensúlyozta az, hogy a Fed nem siet kamatot vágni (az arany nem fizet kamatot, míg a kötvények igen – ráadásul a kötvényhozamok emelkedtek) és a dollár is erősebb lett, ami miatt az arany tartása „drágább” lett alternatív költség szempontból. A réz (és az ipari fémek) a háború miatt várható gazdasági megtorpanás következtében értékelődött le, az olaj pedig a közel-keleti feszültség enyhülésével korrigálhat vissza korábbi, alacsonyabb árszintekhez.
Devizapiacot érintő hírek
A március különösen jól mutatta meg, hogy a megtakarításokat érdemes több devizanem között diverzifikálni. Egy-egy váratlan esemény ugyanis szinte néhány nap alatt jelentős változásokat okozhat a keresztárfolyamokban, és nem érdemes kockáztatni a megtakarítások vásárlóértékét. Az euróban, dollárban tartott befektetések március első napjaiban menedéket nyújtottak a forint 5-6%-ot meghaladó gyengülésével szemben. A dollár, mint biztonságos menekülő eszköz és mint magasan kamatozó deviza is erősödött, ugyanakkor ez a trend idővel megfordulhat. Az amerikai jegybank a gazdasági növekedéstől tartva általában csökkenti a kamatot, ami viszont a dollár nemzetközi kamatelőnyének csökkenéséhez és ezzel a “zöldhasú” gyengüléséhez vezethet. Ezért érdemes lehet a befektetések egy részét euró alapra helyezni.
Vissza LetöltésEz egy forgalmazási közlemény. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához részletes tájékozódásra van szükség. Az Alap befektetési politikájáról, forgalmazási költségeiről és a befektetés lehetséges kockázatairól részletesen tájékozódjon az Alap forgalmazási helyein és az Alapkezelő weboldalán (www.vigam.hu) található Kiemelt Információkból, hivatalos tájékoztatóból és kezelési szabályzatból. A befektetési alap forgalmazásával (vétel, tartás, eladás) kapcsolatos költségek az alap kezelési szabályzatában és a forgalmazási helyeken megismerhetők. A múltbeli teljesítmény alapján nem jelezhetőek előre a jövőbeli hozamok. A befektetéssel elérhető jövőbeni hozam adóköteles lehet, az egyes pénzügyi eszközökre, ügyletekre vonatkozó adó- és illeték információkat pedig csak az egyes befektetők egyedi körülményei alapján lehet pontosan megítélni, ami a jövőben változhat. A befektető feladata, hogy tájékozódjon az adókötelezettségről.
Jelen tájékoztatóban szereplő adatok kizárólag információs célokat szolgálnak és nem minősülnek befektetési ajánlásnak, ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. nem vállal felelősséget a jelen tájékoztatás alapján hozott befektetési döntésért és annak következményeiért. Az Alapkezelő alternatív befektetési alap kezelésére (ABAK) vonatkozó engedélyének száma: H-EN-III-6/2015. Az Alapkezelő ÁÉKBV-alapkezelési (kollektív portfóliókezelési) engedélyének száma: H-EN-III-101/2016.