Új megatrend lehet az európai részvények felülteljesítése?

Richter Péter 2025. július 14.

Donald Trump tavaly novemberi újraválasztása óta a német részvények felülteljesítették amerikai társaikat és idén már hasonló trend figyelhető meg az egész európai részvénypiac szempontjából is. Ez azért is érdekes, mert a megelőző években éppen ellenkező trendet figyelhettünk meg.

Az 2009-es pénzügyi válság végétől számolva az amerikai részvények messze túlteljesítették nemzetközi versenytársaikat. Ezidő alatt összesen több mint  600%-kal volt jobb az amerikai részvények teljesítménye, mint az európaiaké, ami évesítve közel 6%-os plusz. Ez a különbség főként három tényezőre volt visszavezethető: az amerikai jegybank, a Fed határozott beavatkozására, az erős gazdasági teljesítményre (ami igaz, nagyrészt adósságnövekedés és magas költségvetési hiány árán valósult meg), valamint az amerikai technológiai szektor dominanciájára. Ezek következtében Európa nominális GDP-je több mint 20%-kal maradt el az amerikaitól a 2000-es évek eleje óta. Mindezek következtében a két régió vállalatainak egy részvényre jutó eredményei között is hatalmasra nyílt az olló. Európát a vállalati profitok szempontjából 2010 és 2020 közötti időszakban akár a „növekedés nélküli évtizedként” is lehetne jellemezni.  2010 eleje óta az európai vállalatok egy részvényre jutó eredménye 75%-kal nőtt, miközben az amerikai vállalatoké 258%-kal.

Mennyivel teljesítettek idén felül az európai részvények? 

Rekord mértékben. Az európai részvények még soha nem teljesítettek ennyivel jobban amerikai társaiknál az első felévben, fontos azonban megjegyezni, hogy ez a rekord dollárban számolva értendő. Ennek a felülteljesítésnek a mértéke közel 18% volt, ugyanakkor ezidő alatt az euró is erősödött közel 14%-ot a dollárral szemben.

A dollár gyengülésében több tényező is szerepet játszott. Részben Donald Trump fiskális politikája is, amely hatalmas költségvetési hiányt eredményezhet. Emellett a befektetők bizalmát tovább ronthatta, hogy Trump politikai nyomást gyakorolt a Fed-re, megkérdőjelezve ezzel annak függetlenségét. És ami a legfontosabb, hogy hatalmas bizonytalanságot okoztak az amerikai vámemelések. Amerika megszűnt megbízható üzleti partner lenni, és emiatt a befektetők alternatív devizák, például az euró felé fordultak. Mindezek következtében pedig egyre többen vetik fel, hogy a dollár hosszú távú tartalékvaluta szerepe is meggyengülhet. (1973 óta nem volt ilyen rossz féléve a dollárnak)

Mi lehetett ennek az európai részvény felülteljesítésnek az oka?

Tehát összefoglalva az amerikai részvénypiac túlértékeltsége, a politikai bizonytalanság, Európa új fiskális rugalmassága, a védelmi kiadásokkal kapcsolatos elhatározás és a korábbi lemaradásból fakadó felzárkózási potenciál együttesen okozhatták azt, hogy az európai részvények az idei év első felében jelentősen felülteljesítették amerikai társaikat.

Ez a felülteljesítés mit okozott a pénzáramlásokban?

A Covid-járvány kirobbanása óta a külföldi befektetői tőke beáramlása főleg az Egyesült Államokre koncentrálódott. A Fed hosszú távú adatai szerint a külföldi tulajdon aránya az amerikai részvénypiacon minden idők legmagasabb szintjén áll. A külföldi befektetők 1960-ban az amerikai részvények mindössze 2%-át, 2000-ben 7%-át birtokolták, míg 2025 elejére ez az arány elérte a 18%-ot. 2025 kezdete óta azonban az Európára fókuszáló részvényalapokba már 46 milliárd dollárnyi friss tőke áramlott – ez az adat a második legmagasabb éves beáramlás lehet a történelemben a Bank of America és az EPFR Global adatszolgáltató szerint. Ez éles kontrasztban áll a tavalyi évvel, amikor 66 milliárd dollárnyi tőkekiáramlás történt ugyanebben a kategóriában.

Ráadásul az, hogy Amerika helyett hol keresi az a pénz a helyét a két piac méretbeli különbsége miatt kifejezetten fontos kérdés, és meghatározhatja a tőkepiacok irányát. Az S&P 500 index piaci kapitalizációja körülbelül 50 ezer milliárd amerikai dollár, szemben a Stoxx 600 index 10 ezer millió eurós összértékével. Ha pedig kizárjuk a Stoxx 600 legnagyobb 200 vállalatát, vagyis csak a közepes és kisebb kapitalizációjú cégekre koncentrálunk, akkor mindössze 3 ezer milliárd euróról beszélünk. Másképpen fogalmazva: az S&P 500 értékének mindössze 6%-ából megvásárolható lenne egész Európa kis- és közepes kapitalizációjú részvényszektora.

Ezek a tényezők elegendőek-e ahhoz, hogy az európai részvénypiac felülteljesítése egy új strukturális megatrend legyen?

A strukturális hajtóerőkről szóló vita során mindig érdemes szem előtt tartani az amerikai és európai részvénypiacok eltérő szektorösszetételét. És szerintem az amerikai piacoknak számos előnyük van ebben az összevetésben. A technológiai, média, internetes és egészségügyi vállalatok magas súlya miatt az amerikai részvényindexekben lényegesen kevésbé ciklikusak, mint az európaiak. Ennek megfelelően az amerikai indexekben jóval nagyobb arányban vannak jelen olyan strukturálisan növekedésre képes vállalatok, amelyek tartósan magas profitmarzzsal működnek.

Amerika most valóban alulteljesít. Ha viszont van valahol egy jó üzleti ötlet a világban, azt még mindig ott érdemes megvalósítani. Kínában nincs biztonságban, Európa pedig túlszabályozott, nehéz engedélyt kapni a fejlesztésekre. A világot viszont az innováció viszi előre, az amerikai nagy kapitalizációjú, úgynevezett Magnificent Seven részvények is emiatt nőttek nagyra.

Az igazság valószínűleg valahol a két véglet között lehet, ahol Amerika nem a paradicsom, Európa pedig nem a legrosszabb hely a világon. Valószínűleg véget érhetett a tartós európai alulteljesítési időszak, de ahhoz még sok akarat kell, hogy a következő tíz évben az európai részvények aranykorát lássuk. Az irányváltás ígéretes, de a tartós különbség eltűnéséhez strukturális reformok következetes végrehajtására, és a politikai akarat fennmaradására lesz szükség.

Hallgasd meg a témában készült interjút a Millásreggelin!

Richter Péter, a VIG Befektetési Alapkezelő szenior részvény portfólió menedzsere a radiocafé98 Millásreggeli műsorában osztotta meg gondolatait az európai részvénypiacokkal kapcsolatban.

Ha érdekelnek a részletek, hallgasd vissza a teljes interjút 46:07-től a Millásreggeli műsorában!

Hogyan fektethetünk európai részvényekbe?

Aki részesedne ebből a növekedési történetből, annak jó lehetőséget kínálhat a VIG Európai Részvény Alapokba Fektető Részalap, amely hosszú távú tőkenövekedést kíván elérni az európai részvénypiacokra történő befektetéseken keresztül. A Részalap célja egy olyan jól diverzifikált részvényalap létrehozása, amely profitálni tud a fejlett európai országok tőzsdéin jegyzett vállalatok részvénypiaci teljesítményéből.

Jogi nyilatkozat: A blog üzemeltetője a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a szerzői az Alapkezelő munkavállalói. A weboldal kereskedelmi kommunikációt tartalmaz. A blogon megjelenő cikkek magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, tájékoztatási céllal készülnek és nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak és nem tartalmaznak befektetési ajánlást. A blog szerzői saját nevükben kereskedhetnek olyan pénzügyi és pénzeszközzel vagy más termékkel, amelyről az általuk készített cikk közöl tájékoztatást vagy véleményt. Bár a szerzők tőzsdei vagy tőzsdén kívüli kereskedés során szerzett tapasztalata a jelen blogon szereplő írásaikban is megjelenhet, de érdekeltség nem befolyásolhatja az általuk közölt tájékoztatást. A blogon megjelenő cikkekben, hírekben és tájékoztatásokban megjelenhetnek olyan társaságok, amelyek üzleti kapcsolatot tartanak fenn a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.-vel vagy a blog szerzőivel akár közvetlenül, akár a VIG Group cégcsoportba tartozó más vállalkozáson keresztül. Jelen blogon megjelent cikkek nem tartalmaznak teljes körű tájékoztatást, és nem helyettesítik a befektetés megfelelőségének vizsgálatát, amelyet csak az adott befektető egyedi körülményeinek értékelésével lehet megállapítani. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához kérjük, hogy részletesen és több forrásból tájékozódjon!

A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a blog szerkesztői és szerzői nem vállalnak felelősséget a blogon szereplő tartalom naprakészségéért, esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért, valamint a blogcikkek alapján hozott befektetési döntésekért és a befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.