Mit tanulhatunk a történelem legsikeresebb technikai kereskedőjétől?
Honma Munehisza: a japán gyertya és a technikai elemzés atyja
„When it shines in Sakata, its cloudy in Dojima
And in Edo it rains.
Nobody could ever be a Honma,
But everyone would like to be at least a lord.”
Honma Munehisza nevét ritkán hallani, annak ellenére, hogy a történelem egyik legnagyobb hatású befektetőjéről van szó. Az Edo-korabeli Japánban tevékenykedő Honma hírnevét onnan szerezte, hogy hatalmas, mai értéken 10 milliárd dollárnak megfelelő vagyont halmozott fel sikeres kereskedései során. Érdemeiért később szamuráji rangot is kapott és udvari tanácsadóvá nevezték ki. A befektetési szakma, mégsem pusztán piaci eredményei miatt ismeri el – őt tartják Honmát a technikai elemzés megalkotójának.
A történet a növekvő rizskereslettel kezdődött
A XVIII. századra Japánt a gazdasági fejlődés, urbanizáció és a kereskedelem élénkülése jellemezte. Megnövekedett a kereslet a rizs iránt, amellyel a növekvő városi népességet lehetett élelemmel ellátni. Kiemelt szerepe lett a rizskereskedelemnek, amelynek lebonyolítására kezdetleges árutőzsdéket hoztak létre.
Rövid idő után azonban már nem pusztán a rizs, mint fizikai áru forgott a tőzsdéken, hanem a rizsre vonatkozó, gyakorlatilag származtatott papírok is. Ezek a papírok funkciójukban megegyeztek a ma is használatos közraktárjegyekkel és még nagyobb volumenű és frekvenciájú kereskedést tettek lehetővé, mint a fizikai rizs esetében.
A „piacok isteneként” elhíresült Honma Munehisza (1717-1803) az akkor egyik legnagyobb rizstőzsdén, a Szakatai Rizstőzsdén kezdte tevékenységét, ahol hamar elképesztő vagyonra tett szert. Sikerének titka az volt, hogy kiváló érzékkel fedezte föl a piacokat mozgató kvantitatív és pszichológiai tényezőket, amelyeket olyan adatokból ismert fel, mint az árfolyam változások és a kereskedési volumen.
Befektetői hangulat: új dimenzió a piaci árak kialakulásában
Honma eredményességében központi szerepet játszott, hogy új megközelítéssel tekintett a piaci árakra. Rájött, hogy az árakat nem pusztán a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a befektetők hangulata is. Minden nap feljegyezte rizspapírra az adott napi árfolyammozgásokat, ami a nyitó, záró, illetve minimum- és maximum árakat jelentette. Ezek az adatok ismerősek lehetnek, hiszen az említett négy árból épül fel a ma is használt japán gyertya.
Gyertyákba sűrített információk
Vitatott, hogy Honma ismerte és használta-e a japán gyertyákat, ugyanakkor kereskedési stratégiáját gyertyákkal lehet a legjobban szemléltetni. A gyertya testét a napi nyitó és záróár adja és aszerint színezik, hogy adott nap esett (fekete vagy piros) vagy emelkedett (fehér, zöld) az árfolyam. A gyertyatest végén pedig a kanócok helyezkednek el és a napi legalacsonyabb és legmagasabb árfolyamokat jelölik. A japán gyertyák előnye, hogy önmagukban sok információt hordoznak és általuk a befektetők gyorsan azonosíthatják az adott periódus piaci mozgásait.
Felismerve, hogy néhány jellegzetes piacmozgás rendszeresen megjelenik, Honmának sikerült többfélét azonosítania, amiket ma már gyertya típusokként ismerünk. Attól függően, hogy milyen hosszú testtel és kanóccal rendelkezik egy gyertya, és hogy ezek milyen arányúak egymáshoz viszonyítva, rengeteg típust lehet megkülönböztetni. A gyertyatípusokhoz piaci hangulatot is lehet társítani, amelyekkel előre lehet jelezni az árfolyammozgásokat. Jó példa erre a Doji gyertya, amely piaci bizonytalanságot mutat: rövid kanócai és lapos teste azt jelzik, hogy adott periódusban sem a bikák sem a medvék nem voltak fölényben.
A modern technikai elemzés alapjai: Szakata szabályok
Honma Munehisza munkássága nem ért véget a japán gyertyák megalapozásával. Az általa kidolgozott praktikák az évek során tovább fejlődtek és finomodtak, és ezzel a modern technikai elemzés bázisát képezik. A következő cikkben azokat a kereskedési szabályokat és elveket mutatjuk be, amelyek Honma sikeréhez vezettek, és az utókor Szakata szabályokként emleget.
Forrás: Tudela, F. (2008). The secret code of Japanese candlesticks. John Wiley & Sons, Seiki Shimizu- The Japanese Chart of Charts, Tokyo Futures Trading Publishing Co., 1986, p. 26.
Jogi nyilatkozat: A blog üzemeltetője a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a szerzői az Alapkezelő munkavállalói. A weboldal kereskedelmi kommunikációt tartalmaz. A blogon megjelenő cikkek magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, tájékoztatási céllal készülnek és nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak és nem tartalmaznak befektetési ajánlást. A blog szerzői saját nevükben kereskedhetnek olyan pénzügyi és pénzeszközzel vagy más termékkel, amelyről az általuk készített cikk közöl tájékoztatást vagy véleményt. Bár a szerzők tőzsdei vagy tőzsdén kívüli kereskedés során szerzett tapasztalata a jelen blogon szereplő írásaikban is megjelenhet, de érdekeltség nem befolyásolhatja az általuk közölt tájékoztatást. A blogon megjelenő cikkekben, hírekben és tájékoztatásokban megjelenhetnek olyan társaságok, amelyek üzleti kapcsolatot tartanak fenn a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.-vel vagy a blog szerzőivel akár közvetlenül, akár a VIG Group cégcsoportba tartozó más vállalkozáson keresztül. Jelen blogon megjelent cikkek nem tartalmaznak teljes körű tájékoztatást, és nem helyettesítik a befektetés megfelelőségének vizsgálatát, amelyet csak az adott befektető egyedi körülményeinek értékelésével lehet megállapítani. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához kérjük, hogy részletesen és több forrásból tájékozódjon!
A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a blog szerkesztői és szerzői nem vállalnak felelősséget a blogon szereplő tartalom naprakészségéért, esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért, valamint a blogcikkek alapján hozott befektetési döntésekért és a befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.