A sikeres befektetés titkai: 5 ma is megszívlelendő tanács Honma Munehiszától
Az előző cikkben arról írtunk, hogy a japán gyertyák használatával Honma Munehisza, a japán sztárkereskedő, hogyan tudta felismerni a piacokat befolyásoló pszichológiai elemeket. Most pedig nézzük meg, hogyan alkalmazta mindezt a gyakorlatban. Cikksorozatunk második részékben Honma rejtélyes kereskedési elveit és japán gyertya alakzatait mutatjuk be.
Honma kereskedési tevékenységét egy kétlépcsős rendszer jellemezte. Egyrészt felállított egy elvrendszert, ami értelmezése szerint a helyes befektetői hozzáállást írja le. Másrészt felismerte, hogy a japán gyertyák bizonyos tipikus mintázataival leírható a piaci hangulat és ezzel előre jelezhetők az árfolyammozgások.
Honma piacfelfogásában nagy szerepe volt a japán filozófiai és történelmi hagyományoknak. Például a ma használt medve- és bikapiac helyett jin és jang piacokat azonosított, amelyek ugyan egymás ellentétjei voltak, mégis megtalálható mindkettőben a másik is. Munkásságában megjelent a számmisztika is: a japán gyertyák mintázatában észrevett alakzatokban a hármas szám kapott kiemelt szerepet, melyet a japán kultúrában szerencsés számnak tartanak
Szamini no Den: A helyes befektetői hozzáállás
Honma kereskedési módszerének első lépcsőjét az az elvrendszer jelenti, mely a kereskedők reflexeit és kereskedési pszichológiáját kívánta a lehető legalkalmasabb szintre fejleszteni. Ez öt pontban fogalmazta meg, mely Szamini no Den néven vált ismertté
- Kapzsiság nélkül vizsgáld meg az árfolyamok historikus mozgásait és vedd figyelembe az idő/ár arányokat.
- Próbálj meg mélyponton venni és a csúcson eladni.
- Növeld a pozíciódat, ha a piac 100 zsákkal emelkedik egy mélypontról vagy ugyanennyit esik egy csúcsról.
- Ha egy előrejelzésed hibásnak bizonyul, próbáld meg minél előbb megtalálni a hibádat és zárd a pozíciódat. Ezután ne kereskedj 40-50 napig.
- Zárd a pozícióid 70-80%-át, ha nyereségesek. A maradékot pedig akkor, amikor a piac egy csúcsra vagy mélypontra esik.
Ezek a több, mint 200 éves elvek némi magyarázatra szorulnak a mai kor olvasói számára.
- Az első elv a piaci mozgások és trendek megismerést szorgalmazza, mindezt úgy, hogy közben az ár és idő arányát is észben kell tartani. Erre azért van szükség, hogy az eltérő időtávokon belül történő mozgások is azonosíthatóak legyenek.
- A második elv magától értetődik, a befektetőknek törekedniük kell az olcsó vásárlásra és drága eladásra.
- A harmadik elv megértésében segít, ha tudjuk, hogy Honma korában a rizst fix árú szerződésekkel kereskedték, ahol a rizs mennyisége változott, nem az ára. Ez azt jelenti, hogy ha egy szerződésben a rizs mennyisége 100 zsákkal nőtt, az árcsökkenést jelentett, hiszen ugyanannyi pénzért több rizst kaphatunk. Ezt figyelembe véve a szabály kimondja, hogy amikor a piac visszaesik, azaz olcsóbbá válik a rizs, fokozatosan növeljük a pozíciónkat, és amikor a piac mélypontot ér el, vásároljunk újra.
- A negyedik elv saját hibáink felismerésére és javítására ösztönöz. Rossz döntés esetén legyünk elszámoltathatóak magunkkal szemben és türelmesek a következő megfelelő beszállási pont megtalálásában.
- Az utolsó, ötödik elv abban segít, hogy miután elértük az elvárt nyereséget, ne szálljunk ki túl korán abból a nyereséges pozícióból. Sok befektető korán, már kis nyereség után zárja a pozícióját, ezzel kimaradva a magasabb hozamokból.
Szakata szabályok: Az első technikai alakzatok
Honma kereskedési módszerének a második lépcsőjét a Szakata szabályokként elhíresült technikai minták jelentik. Ezek a japán gyertyákból álló alakzatok piaci környezettől függően vételi és eladási jelzéseket adnak és máig népszerűek a technikai elemzésben. A kövezőkben erről az öt alakzatról lesz szó.
1. Három Fehér Katona és Három Fekete Varjú
Az egyik könnyen felismerhető alakzat a Három Fehér Katona (Szan Pei), amely egy emelkedő trendet jelez. Ez az alakzat három olyan egymást követő gyertyából áll, amelyek folyamatosan emelkednek (fehér a testük) és a gyertyatestek között nincs rés. A Három Fehér Katonát általában vételi jelként szokták azonosítani, mivel egy stabil, növekvő piacot jelezhet előre.
A Három Fehér Katona ellentéte a Három Fekete Varjú, amely csökkenő trendet erősít meg és a gyertyák fekete testéről kapta a nevét.
2. Három Rés
Az előző alakzatokhoz hasonlít a Három Rés (Szan Ku) alakzat, azzal a különbséggel, hogy a három helyett négy gyertyából áll és az egymást követő gyertya testek között három rés van. Résről akkor beszélünk, amikor egy kereskedési nap zárása után a következő nap nyitó ára jelentősen magasabb vagy alacsonyabb, mint az előző záróár.
3. Három Hegy
Látványos alakzat a Három Hegy (Szan Zan, ugyanis az árfolyamgrafikonon három hegycsúcsra hasonlító lokális maximumot és a közöttük levő „völgyeket” kell azonosítani hozzá. Szemben más gyertya alakzatokkal a Három Hegy sokkal több idő, akár hónapok alatt alakul csak ki. Nagyon hasonlít a Charles Dow nevéhez fűződő, 1900-as években leírt népszerű Head and Shoulders alakzatra, azzal a különbséggel, hogy itt a középső „hegy” nem emelkedik ki a többi közül. Ugyanakkor a Head and Shoulderhez hasonlóan a Három Hegy is egy eladási jelzés, amely, ha a Három Fekete Varjúval párosul, magabiztosan jelentheti egy medve piac kezdetét.
4. Három Folyó
A Három Hegy ellentéte a Három Folyó (Szan Szen), amely szintén formájáról kapta nevét. A Három Folyó rendkívül erős vételi jel lehet, amely akár hosszabb távú ralit jelezhet előre a piacon. A beszállási pont meghatározására a három „folyót” elválasztó „hegyek” csúcsai által meghatározott egyenes szolgál, amely „ellenállásként” is ismert a technikai elemzésben.
5. Három Pihenő
Végezetül az ötödik formáció a Három Pihenő (Szan Poh), amely ismeretes még emelkedő vagy csökkenő hármasként is. Azért beszélhetünk három pihenőről, mivel egy trendben három ellentétes irányú gyertya töri meg az ütemet, azonban utánuk a trend újult erővel folytatja útját. Ha emelkedő piacon jelenik meg, elsőként két hosszú testű fehér gyertyát kell keresni, amelyek három kis feketét ölelnek körbe. Medvepiacon az ellenkező irányú gyertyákra kell figyelni, de azonosításukkal megerősíthető a piac jelenlegi iránya.
Szakata szabályok a gyakorlatban
A kétlépcsős keretrendszer használatával Honmának sikerült a saját korában Japán „kereskedő istenévé” válnia. Mind a Szamini no Den, mind a Szakata szabályok máig használt praktikákat tartalmaznak, ami bizonyítja érvényüket.
A következő cikkben a Szakata szabályokként ismert öt formáció gyakorlati alkalmazhatóságát vizsgáljuk meg, fő hangsúlyt helyezve az általuk elérhető profitra.
Felhasznált irodalom: Tudela, F. (2008). The secret code of Japanese candlesticks. John Wiley & Sons.
Jogi nyilatkozat: A blog üzemeltetője a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a szerzői az Alapkezelő munkavállalói. A weboldal kereskedelmi kommunikációt tartalmaz. A blogon megjelenő cikkek magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, tájékoztatási céllal készülnek és nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak és nem tartalmaznak befektetési ajánlást. A blog szerzői saját nevükben kereskedhetnek olyan pénzügyi és pénzeszközzel vagy más termékkel, amelyről az általuk készített cikk közöl tájékoztatást vagy véleményt. Bár a szerzők tőzsdei vagy tőzsdén kívüli kereskedés során szerzett tapasztalata a jelen blogon szereplő írásaikban is megjelenhet, de érdekeltség nem befolyásolhatja az általuk közölt tájékoztatást. A blogon megjelenő cikkekben, hírekben és tájékoztatásokban megjelenhetnek olyan társaságok, amelyek üzleti kapcsolatot tartanak fenn a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.-vel vagy a blog szerzőivel akár közvetlenül, akár a VIG Group cégcsoportba tartozó más vállalkozáson keresztül. Jelen blogon megjelent cikkek nem tartalmaznak teljes körű tájékoztatást, és nem helyettesítik a befektetés megfelelőségének vizsgálatát, amelyet csak az adott befektető egyedi körülményeinek értékelésével lehet megállapítani. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához kérjük, hogy részletesen és több forrásból tájékozódjon!
A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a blog szerkesztői és szerzői nem vállalnak felelősséget a blogon szereplő tartalom naprakészségéért, esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért, valamint a blogcikkek alapján hozott befektetési döntésekért és a befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.