Trump első 122 napja és a tőkepiacok

Czachesz Gábor 2025. május 15.

A négy éves politikai ciklusokra osztott demokratikus politikai rendszerekben valami oknál fogva divatos lett a hatalomra lépést követő 100. napon gyorsmérleget készíteni az elvégzett dolgokról. Különösen aktuális ez Donald Trump esetében, akinek eddigi lépései alapos felfordulást okoztak a világgazdaságban is.

Én most a 122. napon kapcsolódok be a történet elmesélésébe, szigorúan tőkepiaci szempontból. Egyúttal érdemesnek gondolom kiterjeszteni a folyamatok vizsgálatát a 2025. január 20-i beiktatás helyett egészen a 2024. november 5-i elnökválasztásig, hiszen az a speciális helyzet állt elő, hogy az egészségügyi problémákkal küzdő Biden elnök utolsó hónapjai alatt valójában már Donald Trump és köre tematizálták a közbeszédet és így a befektetők várakozásait.

Főbb történések a tőkepiacokon

Az alábbi táblázat jól szemlélteti a főbb történéseket (november 6-át, mint a választás utáni első kereskedési napot használva kiindulópontnak):

Forrás: Bloomberg

Ami szembeötlő, hogy a főbb amerikai részvényindexek árfolyamváltozása az elmúlt fél évben +/- nulla volt. Az S&P500-as index értéke 5900 körül volt tavaly novemberben és most is ezeken a szinteken kereskedik. Mindezt azonban hatalmas hullámvasút mellett érték el az amerikai részvény indexek.

November és december folyamán növelte a befektetők komfortérzetét, hogy Trump egy rutinos tőkepiaci figurát, Scott Bessent-et kérte fel a pénzügyminiszteri posztra. Bessent egyfajta garancia volt arra nézvést, hogy a fiskális fegyelem, illetve a tőkepiaci stabilitás kiemelt szempontja lesz a második Trump kormányzatnak.

A befektetőket aztán idén februárban érte a hidegzuhany, amikor világossá vált, hogy a Kínával szembeni kemény fellépést szorgalmazó Peter Navarro-nak, Trump gazdasági főtanácsadójának sokkal nagyobb szerepe van az elnök gondolkodásának alakításában, mint a Bessent-féle körnek. A Navarro-féle extrém vámpolitika, a JD Vance alelnök fémjelezte új szövetségi politika és nem utolsó sorban a láncfűrészes Elon Musk által elindított kormányzati racionalizálási lépések igazi egész pályás letámadásnak bizonyultak. A vállalati igazgatótanácsok befektetési döntéseket halasztottak el, a tőkepiac megrettent.

A radikális tanácsadó kör munkálkodásának csúcspontja az április 2-i, „Liberation Day”-en bejelentett extrém-magas vámtételek lettek. Az ezt követő Navarro-tőzsdekrach azonban már láthatóan Donald Trump-nak is sok volt. Scott Bessent-nél pedig az emelkedésnek induló hosszú kötvényhozamok szólaltatták meg a vészcsengőt, aki aztán április 9-én – a sajtóhírek szerint kihasználva Navarro átmeneti, másfél órás távollétét a Fehér Háztól – Howard Lutnick kereskedelmi miniszterrel együtt meggyőzte Trump-ot, hogy 90 napra függessze fel a vámok bevezetését (állítólag addig nem hagyták el az Ovális Irodát, amíg Trump ki nem posztolta az erről szóló döntést a Truth Social-on).

Az ezt követő Bessent-rally tetszhetett az elnöknek, mert a kínai delegációval a vámügyi-tárgyalást a május 10-i hétvégén már Scott B. vezette.

Minden a terv szerint halad. Vagy mégsem?

Trump legendás könyve, az Üzletkötés Művészete azt ajánlja az olvasóknak, hogy első lépésként, biztos, ami biztos, borítsuk rá az asztalt a tárgyalófélre, hiszen ezzel világossá tesszük, hogy bennünket komolyan kell venni. A vámtételek vonatkozásában ez április 2-án megtörtént és a sajtóhírek szerint valóban produktív szellemben folytak a tárgyalások a kínai és amerikai delegáció között, aminek az eredménye lett vámtételek elfogadható szintre mérséklése (a következő 90 napra).

Ha tehát sínen vannak a dolgok, akkor mi magyarázza, hogy az amerikai eszközárak nincsenek magasabban, mint fél éve?

Talán az, hogy fontos alapkérdésekben továbbra sem látunk tisztán:

Rengeteg tehát a nyitott kérdés

Amire azonban választ kaptunk: létezik olyasmi, hogy „Trump-put” (azaz, ha a kormányzati intézkedések hatására nagyot esik a tőzsde, vagy pláne elkezdenek emelkedni a hozamok, akkor lesz a tanácsadóknak egy olyan köre, aki berohan Trump-hoz és meggyőzi őt, hogy korrigálni kell), és ez nem kevés.

Hallgasd meg a témában készült interjút a Millásreggelin!
Czachesz Gábor, a VIG Befektetési Alapkezelő Multi-Asset és Kvantitatív Befektetési Stratégiák üzletág vezetője a radiocafé98 Millásreggeli műsorában osztotta meg gondolatait azzal kapcsolatban, hogy mi történt a tőkepiacokon Trump elnökké választása óta.

Ha érdekelnek a részletek, hallgasd vissza a teljes interjút 52:13-tól a Millásreggeli műsorában!

 

Jogi nyilatkozat: A blog üzemeltetője a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a szerzői az Alapkezelő munkavállalói. A weboldal kereskedelmi kommunikációt tartalmaz. A blogon megjelenő cikkek magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, tájékoztatási céllal készülnek és nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak és nem tartalmaznak befektetési ajánlást. A blog szerzői saját nevükben kereskedhetnek olyan pénzügyi és pénzeszközzel vagy más termékkel, amelyről az általuk készített cikk közöl tájékoztatást vagy véleményt. Bár a szerzők tőzsdei vagy tőzsdén kívüli kereskedés során szerzett tapasztalata a jelen blogon szereplő írásaikban is megjelenhet, de érdekeltség nem befolyásolhatja az általuk közölt tájékoztatást. A blogon megjelenő cikkekben, hírekben és tájékoztatásokban megjelenhetnek olyan társaságok, amelyek üzleti kapcsolatot tartanak fenn a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.-vel vagy a blog szerzőivel akár közvetlenül, akár a VIG Group cégcsoportba tartozó más vállalkozáson keresztül. Jelen blogon megjelent cikkek nem tartalmaznak teljes körű tájékoztatást, és nem helyettesítik a befektetés megfelelőségének vizsgálatát, amelyet csak az adott befektető egyedi körülményeinek értékelésével lehet megállapítani. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához kérjük, hogy részletesen és több forrásból tájékozódjon!

A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a blog szerkesztői és szerzői nem vállalnak felelősséget a blogon szereplő tartalom naprakészségéért, esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért, valamint a blogcikkek alapján hozott befektetési döntésekért és a befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.