Az űr-adatközpontok realitása
Elon Musk immár tőzsdén is kereskedhető SpaceX vállalatának végső ígérete a következő: kivisszük az AI-t az űrbe. A SpaceX az egyetlen vállalat, amelynek ehhez minden adottsága megvan. A közelmúltban a céggel összeolvadó xAI üzletág szállítja az AI-komponenst, a korábban felépített Starlink üzletág gondoskodik a műholdakról, az eredetileg is SpaceX néven futó ágazat pedig vezető szereplő az űrrakéták és űrhajók terén.
Érdemes azonban megvizsgálni: amellett, hogy az orbitális adatközpontok kiépítése lehetséges, vajon racionális döntés-e. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány tévhitet, amelyek gyakran érvként hangzanak el az orbitális adatközpontok mellett, a valóságban azonban nem állják meg a helyüket. Ezzel igyekszünk rávilágítani a chipek űrbe telepítésének nehézségeire.
- „Napi 24 óra napenergia”
Egy alacsony Föld körüli pályán keringő műhold az idő mindössze nagyjából 60%-ában kap napfényt, így a fennmaradó időszakra drága, akkumulátoros energiatárolásra lenne szükség. Az úgynevezett napszinkron pálya, amely szinte folyamatosan napfényben marad, valóban használható, ám az adatközpontok nagy volumenű űrbeli telepítéséhez túlságosan szűk kapacitást kínál.
2. „A hűtés ingyen van, hiszen az űr hideg”
A földi adatközpontok egyik legjelentősebb korlátozó tényezője a hűtés. Az AI-chipek rengeteg hőt termelnek, amelynek elvezetése rendkívül nehéz és erőforrás-igényes. A jelenlegi adatközpontok méretét korlátozó tényezők közül talán ez a legsúlyosabb. Az űrbeli hűtés megoldása azonban még ennél is nagyobb kihívás: a vákuumban nincs konvekció, csak sugárzásos hőleadás. A Nemzetközi Űrállomás az emberiség által valaha épített legdrágább objektum, és radiátorai mindössze 70 kW hőt adnak le 325 m²-en, 340-500 millió dolláros költség mellett. Ez töredéke annak a hűtési kapacitásnak, amelyre már egyetlen kisebb adatközpontnak is szüksége lenne.
3. „A földi számítási kapacitás korlátja az adatközpontok, ezért van szükség orbitális kapacitásra”
Iparági szakértők szerint az elkövetkező évek szűk keresztmetszete nem a földi adatközpont-kapacitás, hanem a központok feltöltéséhez elegendő chipek előállítása. Az AI-chipek és a fejlettebb memóriachipek gyártása egyaránt litográfia-intenzívebb az előző generációknál. Ez azt jelenti, hogy a nagy chipgyárak (TSMC, Intel, a jövőben Terafab) kapacitásáért éles verseny alakul ki. Jelentős kapacitásbővítések hiányában az AI-chipek gyártása kiszoríthatja az olyan keresletet, mint a telefonok, személyi számítógépek és egyéb fogyasztói elektronikai eszközök előállítása. Ezt a jelenséget már ma is megfigyelhetjük a személyi számítógépekbe való RAM piacon, ahol az árak széles körben több mint duplázódtak az elmúlt hónapokban.
AI wafer-ek a gyártókapacitás százalékában
Elemzések szerint egy 30 kW-os klaszter (16 GPU) telepítése az űrben, mai technológiával, nagyjából 4,1 millió dollár, szemben a földi 1,4 millió dollárral. Maga az IT-hardver lényegében azonos, mindkét esetben nagyjából 1 millió dollár. A teljes különbség az adatközpont rétegében jelentkezik, amely az űrben 3,1 millió dollárba kerül a földi mindössze 382 ezer dollárral szemben, ami nyolcszoros eltérés. Ehhez jön egyetlen felbocsátás költsége, körülbelül 1,6 millió dollár. Ez a mai Falcon 9 űrrakéta költségszintjén nyugszik (1400-1800 $/kg), amelyet a SpaceX a „Starship” űrhajójával 250 $/kg-ra kívánna leszorítani.
A különbség fajlagos alapon tovább nő, mivel az űrhardver feltételezett élettartama csupán 5 év a földi 15-tel szemben, ami a fajlagos létesítményköltséget 17-18-szorosára emeli. Ettől eltekintve is a teljes birtoklási költség 8,64 vs 2,37 dollár GPU-óránként.
A lényeg: az orbitális adatközpontok ma sokszoros költség terhet jelentenek a földi megfelelőikkel szemben, főleg a felbocsájtás költsége és a rövid hardver élettartam miatt.
Számított számítási költség – űr vs. Föld, 2026
Vissza Letöltés Megatrend PDF Archívum
Ez egy forgalmazási közlemény. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához részletes tájékozódásra van szükség. Az Alap befektetési politikájáról, forgalmazási költségeiről és a befektetés lehetséges kockázatairól részletesen tájékozódjon az Alap forgalmazási helyein és az Alapkezelő weboldalán (www.vigam.hu) található Kiemelt Információkból, hivatalos tájékoztatóból és kezelési szabályzatból. A befektetési alap forgalmazásával (vétel, tartás, eladás) kapcsolatos költségek az alap kezelési szabályzatában és a forgalmazási helyeken megismerhetők. A múltbeli teljesítmény alapján nem jelezhetőek előre a jövőbeli hozamok. A befektetéssel elérhető jövőbeni hozam adóköteles lehet, az egyes pénzügyi eszközökre, ügyletekre vonatkozó adó- és illeték információkat pedig csak az egyes befektetők egyedi körülményei alapján lehet pontosan megítélni, ami a jövőben változhat. A befektető feladata, hogy tájékozódjon az adókötelezettségről.
Jelen tájékoztatóban szereplő adatok kizárólag információs célokat szolgálnak és nem minősülnek befektetési ajánlásnak, ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. nem vállal felelősséget a jelen tájékoztatás alapján hozott befektetési döntésért és annak következményeiért. Az Alapkezelő alternatív befektetési alap kezelésére (ABAK) vonatkozó engedélyének száma: H-EN-III-6/2015. Az Alapkezelő ÁÉKBV-alapkezelési (kollektív portfóliókezelési) engedélyének száma: H-EN-III-101/2016.