A hónap ESG témája: Az EU és Kanada történelmi közeledése- mit jelenthetne ESG szempontból?
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, szeptember közepi évértékelő beszédében figyelemre méltó bejelentést tett: javasolta, hogy Kanada legyen az Európai Unió első társult tagja, amit Kanada miniszterelnöke, Mark Carney üdvözölt.
A példanélküli esemény előzményeként ismeretes, hogy az USA hektikus vámpolitikája miatt és a jelenleg is bizonytalan geopolitika környezetre való tekintettel az EU szorosabbra fűzné kapcsolatait azokkal az országokkal, amelyekkel már jelentősebb gazdasági kapcsolatot épített ki. Kanada és az Egyesült Államok között pedig jelentősen megromlott a kapcsolat az elmúlt időszakban, melyhez Donald Trump elnök azon kijelentése is hozzájárult, hogy Kanada lehetne az USA 51. állama. Ennek okán Kanada, akinek az exportja 70%-a az államokba irányul, keresi a lehetőséget, hogy csökkentse függőségét.
A társult tagság lehetséges ESG vonzata
Bár még számos kérdésben bizonytalanság övezi Kanada társult tagságnak lehetőségét, feltételezhetően az október 29-30. között, Montreálban megrendezésre kerülő EU- Kanada csúcstalálkozót követően már több részlet derül ki az együttműködés irányairól.
Ugyanakkor érdemes végig venni az eddig megjelölt lehetséges együttműködési irányokat és hogy azok vajon miként jelenthetnének változásokat az ESG (környezeti, társadalmi, vállalatirányítási) szempontok esetében.
Környezeti (E) szempontok: A kritikus nyersanyagok és az ellátási láncok
Mark Carney az Európai Parlamentben elmondott beszédében a kritikus ásványok területét is megjelölte, mint EU-Kanada együttműködési lehetőséget. Mit jelenthet ez a gyakorlatban?
A két fél még 2021-ben kötött stratégiai együttműködést a nyersanyagok terén, vagyis a közös munka már elindult, de a klímaváltozás és a geopolitikai helyzet ennek újbóli átértékelését, kvázi szintlépést indokolná.
Kanadában olyan ásványi anyagokat és fémeket is kitermelnek, amelyeket többek között az EU is kritikus fontosságúnak tekint, pl. lítium, grafit, nikkel, kobalt, réz és ritkaföldfémek. Ezen nyersanyagokat viszont az EU csak az erőforrásokban gazdag országokból – például Kanadából – történő import révén érheti el. Kanada számára tehát az EU vonzó értékesítési piacot és fontos befektetési célterületet jelent.
Amellett, hogy ez egy kölcsönösen kedvező együttműködés a két fél számára, a társult tagság keretében történő szorosabb kapcsolat által feltehetően csökkenhetne azon portfólióvállalatok (akkumulátorgyártók, megújuló energetikai cégek) működési kockázata is, amelyek a nyersanyagok hozzáférhetőségétől függenek.
Társadalmi (S) szempontok: Emberi jogok és stabilitás
A fenntartható befektetések világában nem szabad figyelmen kívül hagyni a társadalmi felelősségvállalás témakörét sem. Az EU és Kanada formálódó szövetsége az ESG-alapok számára egyedülálló stabilitást jelenthet a szociális kockázatok kezelésében. Az EU és Kanada közeledésének alapja a közös demokratikus értékrend és az emberi méltóság melletti elkötelezettség. Kanada bányászati szektora globálisan kiemelkedik az őslakos közösségek (Indigenous peoples) jogaival kapcsolatos szigorú egyeztetési kötelezettségeivel. Mindezek alapján megállapítható, hogy az ESG és fenntartható alapok portfólióvállalatai számára védelmet jelenthetne, ha a megújuló energiát vagy akkumulátorokat gyártó cégek olyan területekről szerzik be az alapanyagokat, ahol az emberi jogok tiszteletben tartása kiemelt figyelmet kap.
Vállalatirányítási (G) szempontok: Kutatási együttműködés és transzparencia
Amennyiben Kanada első társult tagja lehetne az EU-nak, akkor számos olyan területen lehetne előrelépés, amely a vállalatirányítási szempontok témakörét érinti. Mark Carney, Kanada miniszterelnöke Európai Parlamentben elmondott beszédében jelezte, hogy országa szeretne csatlakozni az EU Erasmus Plus programjához, amely finanszírozást biztosít a külföldi tanulást és munkavállalást lehetővé tevő kezdeményezésekhez. Mindez az oktatási és kutatási szabványok, valamint a diplomák és kutatási adatok kölcsönös elismerését jelenthetné, illetve javíthatná az intézményi transzparenciát és szélesíthetné a lehetőségeket. A befektetők számára ez tisztább, nyomon követhetőbb innovációs környezetet és kiszámíthatóbb szellemi tulajdonvédelmet jelenthetne a közös K+F projekteknél.
Stratégiai kilátások és piaci hatások
Összességében Kanada lehetséges társult tagsága több lehetne egy sima kereskedelmi szerződésnél, olyan stabil szövetséget hozhatna létre, ami komolyabb védelmet nyújthatna a jelenlegi bizonytalan geopolitikai helyzetben.
Befektetői szemmel ez az együttműködés az ESG mindhárom területén komoly előnyöket hozhatna. A szigorú környezetvédelmi (E) és társadalmi (S) szabályok szerint kitermelt kanadai nyersanyagok biztonságot adhatnának a zöld portfólióvállalatok ellátási láncainak, míg a közös programok (G) átláthatóbbá tehetnék a piaci környezetet. A közelgő EU–Kanada csúcstalálkozó híreit ezért kifejezetten érdemes lehet majd figyelnünk.
Vissza Letöltés
Ez egy forgalmazási közlemény. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához részletes tájékozódásra van szükség. Az Alap befektetési politikájáról, forgalmazási költségeiről és a befektetés lehetséges kockázatairól részletesen tájékozódjon az Alap forgalmazási helyein és az Alapkezelő weboldalán (www.vigam.hu) található Kiemelt Információkból, hivatalos tájékoztatóból és kezelési szabályzatból. A befektetési alap forgalmazásával (vétel, tartás, eladás) kapcsolatos költségek az alap kezelési szabályzatában és a forgalmazási helyeken megismerhetők. A múltbeli teljesítmény alapján nem jelezhetőek előre a jövőbeli hozamok. A befektetéssel elérhető jövőbeni hozam adóköteles lehet, az egyes pénzügyi eszközökre, ügyletekre vonatkozó adó- és illeték információkat pedig csak az egyes befektetők egyedi körülményei alapján lehet pontosan megítélni, ami a jövőben változhat. A befektető feladata, hogy tájékozódjon az adókötelezettségről.
Jelen tájékoztatóban szereplő adatok kizárólag információs célokat szolgálnak és nem minősülnek befektetési ajánlásnak, ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. nem vállal felelősséget a jelen tájékoztatás alapján hozott befektetési döntésért és annak következményeiért. Az Alapkezelő alternatív befektetési alap kezelésére (ABAK) vonatkozó engedélyének száma: H-EN-III-6/2015. Az Alapkezelő ÁÉKBV-alapkezelési (kollektív portfóliókezelési) engedélyének száma: H-EN-III-101/2016.