A képre kattintva pdf formátumban letölthető az anyag.
MI TÖRTÉNT AZ ELŐZŐ HÓNAPBAN?
Fókuszban: Fékre lépett az amerikai gazdaság
Már itt is van a vámemelés első hatása: az idei első negyedévben 0,3%-kal csökkent az amerikai GDP az USA Kereskedelmi Minisztériumának adatai szerint. Ez erős, negatív irányú fordulat a tavalyi negyedik negyedév 2,4%-os növekedéséhez képest. Igaz, a tengerentúli gazdaság valós helyzete ennél egy hajszállal jobb: az adatokat ugyanis torzította az import hirtelen nagymértékű (41%-os) növekedése, ami csökkenti a GDP-t: az amerikai vállalatok ugyanis azzal próbálták megelőzni Donald Trump elnök vámemelését, hogy még azok bevezetése előtt jelentős készleteket hoztak az országba és tartalékoltak el. A jelentés ugyanakkor a fogyasztói kiadások jelentős lassulásáról és a kormányzati kiadások csökkenéséről is beszámolt. Utóbbiban jelentős része van Elon Musk DOGE-programjának, amivel összesen 2000 milliárd dollárt kívánnak megspórolni a szerintük túlköltekező államigazgatás karcsúsításával. A személyes fogyasztási kiadások pedig csak 1,8%-kal nőttek (hiába, az emberek egyre óvatosabbak), ez 2023 második negyedéve óta a leglassabb negyedéves növekedés, és komoly fordulat az előző negyedévi 4%-os növekedéshez képest.
Kötvénypiacot érintő hírek
Április közepén az EKB újabb 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre. A globális vámpiaci turbulencia széles körű bizonytalanságot és félelmeket keltett az euróövezet gazdasági növekedésével kapcsolatban, amit az EKB az alacsonyabb (hitel)kamatokkal próbál ellensúlyozni. A megnövekedett bizonytalanság valószínűleg csökkenti a háztartások és a vállalatok bizalmát, a kereskedelmi feszültségekre adott kedvezőtlen és volatilis piaci reakció valószínűleg szigorítja a finanszírozási feltételeket. A lépéssel az irányadó kamatláb 2,25%-ra csökkenti, míg 2023 közepén még 4%-on állt.
A negatív növekedés az USA-ban is arra késztetheti a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve-et, hogy megfontolja a december óta 4,25-4,5% közt álló kamatlábak csökkentését. A gazdaság váratlan zsugorodása alapos indok lehet rá, hogy mérsékelje az irányadó rátát. A jegybank által figyelt, az inflációs várakozásokat mutató indikátor 2,4%-ról 3,6%-ra ugrása ugyanakkor önmérsékletre inthet. A gyengébb dollár drágíthatja az import termékeket és a dollárban árazott árucikkeket, ez pedig potenciálisan táplálhatja az inflációt. A gyengébb amerikai valuta viszont a csökkenő nyersanyagárakkal és a globális kamatláb-csökkentéssel együtt felértékelheti a feltörekvő piacok helyi devizában denominált, fix kamatozású eszközeit – az ilyen körvényalapokba áprilisban óriási tőke áramlott. A befektetők egyre több feltörekvő piaci kötvényt fektetnek be, mivel az amerikai államkötvények régóta biztonságos menedékként tartott hírneve megrendült Donald Trump amerikai elnök „kölcsönös” vámtarifáit követően.
Részvénypiacot érintő hírek
Trump április 2-i átfogó „kölcsönös” vámbejelentése zuhanást hozott a Wall Street-en. A new-york-i tőzsdére bevezetett legnagyobb cégek átlagos árfolyam változását követő S&P 500 index volt, hogy több mint 11%-os havi mínuszt mutatott és közel 20%-kal elmaradt a februári rekordjától. Innen aztán sikerült visszakapaszkodnia a kurzusnak – amikor Trump átmenetileg elengedte a szigorúbb vámokat, megjött a befektetők vásárlókedve is. Mindazonáltal az irányadó tőzsdemutatók összességében kisebb veszteséggel (a Dow Jones ipari index például 3,2%-os mínusszal) zárták a hónapot.
Az európai tőzsdék jobban teljesítettek, a német DAX index például az április eleji hullámvölgy ellenére év eleje óta 15%-os nyereséget mutat. A kontinentális tőzsdéken a részvények olcsóbbak (14-es P/E mutató, vs. az amerikai 20,6), a vállalati nyereségeknek pedig jót tehet a közel 1000 milliárd eurós fegyverkezési és védelmi program. A tengerentúlon viszont a makrogazdasági környezet jelentősen romlott: a tőkepiac stagnál és az eszkalálódó kereskedelmi háború jelentősen megnövelte a recesszió kockázatát. A gyengébb növekedési kilátás a vállalati nyereség várakozásokban is kezd megmutatkozni: a világ egyik leggazdagabb emberének, a legendás befektető Warren Buffettnek a Berkshire Hathaway nevű vállalata az első negyedévre az üzemi eredmény meredek visszaeséséről számolt be. Az 1100 milliárd dolláros piaci kapitalizációjú konglomerátum számos biztosítási, szállítmányozási, energia-, kiskereskedelmi és egyéb vállalkozást birtokol – és amelynek 94 éves vezetője épp ezzel egyidőben mondott le a társaság vezetéséről – és arra figyelmeztet, hogy a vámok a következő negyedévekben számos ágazatban csökkenthetik a profitot.
Devizapiacot érintő hírek
Gyengülőre fogta a dollár, érdemes lehet a megtakarítások egy részét euróba csoportosítani. Az amerikai valuta évekig egyedülálló kettősséget mutatott: mind kockázatmentes környezetben (biztonságos menedékként), mind kockázatalapú rallykban (az amerikai növekedési vezetés által vezérelve) erősödött. Így a befektetők a különféle piaci ciklusok során következetesen az Egyesült Államokat részesítették előnyben. Ez a bizalom látszik most – Trump kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája miatt – sérülni: a dollár, az amerikai részvények és kötvények együttes gyengülése annak a jele, hogy a tőke elhagyja az Egyesült Államokat, mint általános célállomást. Az árfolyammozgások ilyen konstellációja az Egyesült Államokban a JP Morgan Bank számításai szerint az elmúlt évtizedekben mindössze az esetek 6%-ában fordult elő.
Alternatív befektetéseket érintő hírek
A történelmi rekordra erősödő aranytól eltekintve nem sok jóval kecsegtet a nyersanyagpiac. Az olaj világpiaci ára több mint négyéves mélypontra esett május elején, miután a legnagyobb kitermelőket tömörítő OPEC+ kartell a kitermelés bővítéséről döntött. A globális kínálat növekedésével kapcsolatos félelmek egy olyan időszakban érték a piacot, amikor a keresleti kilátások bizonytalanok. Ennek hatására a Brent nyersolaj határidős ára hordónként 60 dollár körüli, az amerikai West Texas Intermediate-é 57 dollárra mérséklődött. Mindkettő 2021 februárja óta nem látott mélypont, a 2026 januári határidős kontraktusok ugyanakkor már jó nyereség-kockázat arányt kínálnak. Ha a kurzus továbbra is lefelé tart, az első hónapok árai fognak először csökkenni, ha azonban a trend megfordul, a görbe januári szerződéssel kezdődő része sokkal jobban fog emelkedni.
MIT VÁRUNK A KÖVETKEZŐ IDŐSZAKBAN?
Befektetési óra
A korábbi, recesszióra utaló állapot után a stagfláció (alacsony növekedés és magas infláció) irányába mozdult el a globális gazdasági ciklus. A növekedés lassulása és az inflációs kép romlása a “Felszabadulás napja”, azaz a vámemelések hatását tükrözi. A VIG Alapkezelő előrejelző modellje alapján ugyanakkor a regionális mutatók továbbra is nagy eltérést mutatnak.
Az Egyesült Államokban ugyan a gazdaság még mindig az ellenállóképesség jeleit mutatja, de egyes, a munkaerőpiacra és az inflációra vonatkozó várakozások már romlani kezdtek. A Trump-adminisztráció kereskedelmi háborúja nagy bizonytalanságot okoz a tőkepiacon, a befektetők egyre nagyobb hányada gondolja úgy, hogy a közeljövőben elkerülhetetlen lesz a “kemény landolás”, vagyis a recesszió.
A kereskedelmi háború az európai gazdaságra is rányomta bélyegét. Az eurózónában folytatódott a dezinfláció, de visszatértek a növekedéssel kapcsolatos aggodalmak: a vámok nem tesznek jót egy ilyen nagymértékben nyitott gazdaságnak. Az Európai Központi Bank a várakozások szerint akár 1,5%-ra is csökkentheti idén a jelenleg 2,25%-os alapkamatot, hogy ezzel segítsen beindítani az “öreg kontinens” motorját.
Kínában viszont a legutóbbi gazdasági statisztikák javulást mutatnak. Ebben persze jelentős szerepe lehetett az amerikai vámemelést megelőző, a készlet feltöltéseket támogató egyszeri export növekedésnek, mindazonáltal a kínai befektetési óra most a fellendülés felé mutat. A következő hónapokban viszont a 145%-os amerikai vámok árnyalják majd a képet.
Taktikai eszközallokáció
Áprilisban növeltük a kockázatmentes eszközök (készpénz, pénzpiaci eszközök) súlyát. Befektetői szempontból ugyanis a globális üzleti környezet egyre bizonytalanabb: Donald Trump gazdaságpolitikája (elsősorban a magas vámok miatt) egyre inkább kiszámíthatatlan. Ezért továbbra is érdemes lehet biztonságos helyen parkoltatni a pénz egy részét, és megőrizni azt egy későbbi időpontra, amikor a jelenleginél jobb és biztosabb befektetési lehetőségek adódnak.
Egy jó lehetőség lehet a kockázatkedvelőknek – fejlődő piaci részvények
Miközben a fejlett piacokon a vámháború ma még kiszámíthatatlan hatásai miatt indokolt lehet az óvatosság, és – főleg az amerikai – részvények súlyának csökkentése lehet indokolt (a legutóbbi visszapattanás lehetőséget kínált rá, hogy magas árfolyamon tudjunk kiszállni), a fejlődő piaci részvények elsősorban a dollár gyengülése miatt jobban teljesíthetnek. Történelmileg a gyenge dollár kedvező hatással van a feltörekvő piacokra: nyersanyagaik drágulnak, gyakran dollár alapú adósságuk törlesztése kisebb terhet jelent. A dollár minden 1%-os gyengülésére a fejlődő piaci eszközök a tapasztalatok szerint nagyjából 4%-ot erősödtek. A lengyel részvénypiac irányadó mutatója, a WIG index az év első 4 hónapjában már több, mint 20 százalékkal értékelődött fel részben ennek köszönhetően.
Továbbra is célkeresztben a fejlett piaci állampapírok
Ebben a hónapban is felülsúlyozzuk a fejlett világ országainak állampapírjait. Mind az Egyesült Államokban, mind Európában gyengék a gazdaság kilátásai, az amerikai Federal Reserve és a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (EKB) ezért minden valószínűség szerint folytatja a korábban elkezdett kamatcsökkentést, hogy az így olcsóbbá váló hitelekkel segítse a talpraállást. Ez felértékelheti a korábban magasabb hozammal forgó, biztonságos amerikai és európai államkötvényeket. A jelentős reálhozamnak köszönhetően a helyi devizában kibocsátott, közép-európai állampapírok is drágulhatnak, az USA-ból a növekvő bizonytalanság miatt kiáramló óriási tőke egy része is itt landolhat.
A súlyozások mutatják az adott országra, régióra és eszközosztályra vonatkozó értékelést, mely alapot ad a portfólió menedzsereknek a portfóliók strukturálására, a felveendő pozíciók kialakítására, ezáltal segíthet kihasználni a piacok által nyújtott lehetőségeket.
Súlyozások:
- Erősen alulsúlyozott
- Alulsúlyozott
- Enyhén alulsúlyozott
- Semleges
- Enyhén felülsúlyozott
- Felülsúlyozott
- Erősen felülsúlyozott
Változások – változás az előző hónaphoz képest.
A táblázatot a befektetési óra és a quadrant elemzésünk alapján készítettük el.
A hónap alapja: VIG Magyar Kötvény Befektetési Alap
A jelenlegi fundamentális és technikai környezet egyaránt kedvez a magyar kötvénypiacnak. A relatív értékeltség, a nemzetközi hozamesés támogatottsága, a hazai inflációs fordulat, valamint a stabil forint együttesen megalapozzák a pozitív kilátásokat. Bár középtávon fontos figyelemmel kísérni a fiskális kockázatokat, rövidtávon úgy látjuk, nem fogyott el minden puskapor: van még tér a hozamcsökkenésre. A hazai inflációs pálya az év eleji meglepetéseket követően – részben kormányzati intézkedések nyomán – mérséklődni kezdett. Jó eséllyel túl vagyunk az idei csúcson, ami szintén hozzájárulhat a kötvényhozamok csökkenéséhez. A legutóbbi GDP-növekedési adat elmaradt a várakozásoktól, ami kötvénypiaci szempontból szintén pozitívum. A forint stabilitását pedig a dollár gyengülése támogatja, ami – az import árak kordában tartásával – szintén hozzájárulhat a hosszú hozamok csökkenéséhez. A magyar kötvénypiac relatív értelemben is attraktív lehet: a régiós versenytársakhoz képest, de még a fejlett piaci – például német – állampapír hozamokhoz viszonyítva is vonzó felárat kínálhat.
A hónap ESG témája: Ki kongatja meg előbb a vészharangot?
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) hatodik értékelő jelentésének 2021-es megjelenésekor António Guterres, az ENSZ-főtitkára kijelentette, hogy „Ennek a jelentésnek vészharangot kell kongatnia a szén és a fosszilis tüzelőanyagok számára, mielőtt elpusztítják bolygónkat”. [1] A 2025. március 31-én megjelent Oxford Open Climate Change folyóiratban pedig 11 tudós[1] hívta fel a figyelmet a fosszilis tüzelőanyagok káros hatásaira tényekkel alátámasztva és megoldásokat kínálva a problémák azonnali kezeléséhez, amelyből egyértelműen kiderül, hogy egyáltalán nem mindegy ki kongatja meg előbb a vészharangot – mi vagy a fosszilis tüzelőanyagok. A tanulmányban áttekintették azokat a tudományos bizonyítékokat, amelyek azt mutatják, hogy a fosszilis tüzelőanyagok és a hozzájuk kötődő iparágak a klímaválság és egyéb negatív hatások fő okozói. A tanulmányban bemutatták továbbá azokat a tudományon alapuló és környezeti igazságosságot is figyelembe vevő megoldásokat, amelyek már ma is rendelkezésre állnak.
A fosszilis tüzelőanyagok használata a globális klímaválság legfőbb okozója. A kőolaj, a földgáz és a szén kitermelése és elégetése felelős az ember által okozott szén-dioxid (CO2) kibocsátás közel 90%-áért és az üvegházhatású gázok teljes kibocsátásának mintegy 79%-áért. [2] A fosszilis tüzelőanyagok kitermelése és elégetése többek között gyorsítja a bolygó felmelegedését, savasítja az óceánokat, illetve egyre gyakoribb éghajlati katasztrófákat idéz elő, például hurrikánokat, hőhullámokat, aszályokat és árvizeket. A becslések szerint több millió korai halálesetet okoz a klímavészhelyzet, veszélyezteti az ökoszisztémákat, billiós gazdasági károkat eredményez, tömeges kitelepüléshez és migrációhoz vezet, veszélyezteti a gazdasági, élelmiszer- és energiabiztonságot, valamint növeli az általános nélkülözést az Egyesült Államokban és világszerte. 2024-ben, az emberiség történetének legmelegebb évében például az Egyesült Államokban 27 súlyos időjárási és éghajlati katasztrófa történt, amelyek legalább 568 ember halálát okozták, és összesen legalább 183 milliárd dolláros kárt. [3] A 2015-ben kötött Párizsi Egyezmény célja a globális felmelegedés átlagos szintjének 1,5°C alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest. Az egyezményben kimondták, hogy a cél elérése érdekében, a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásának 2025-re tetőznie kellene, majd 2030-ra felére csökkennie. A kormányok és a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatok azonban továbbra is új kitermelési projekteket fogadnak el ellehetetlenítve a cél megvalósulását, miközben a jelenlegi és tervezett kapacitások önmagukban is túllépik a biztonságos szén-dioxid-kibocsátási keretet. A politikai akarat világszerte hiányzik, a fosszilis energiaszektor befolyása pedig továbbra is rendkívül erős. Az Egyesült Államok például az elmúlt években történelmi rekordokat döntött nyersolaj- és metángáz kitermelésben, és a világ legnagyobb kőolajtermék exportőrévé vált. Bár a Biden-kormányzat visszatért a párizsi egyezményhez és támogatta a megújuló energiák terjedését, számos új fosszilis projektet is jóváhagyott, így az ország klímapolitikája következetlen és gyakran ellentmondásos volt az utóbbi években. Jelenleg pedig, a második Trump-kormányzat 2025. januári hivatalba lépésekor a szövetségi ügynökségeket a fosszilis tüzelőanyag termelés agresszív kiterjesztésére, a fosszilis tüzelőanyag-ipar szabályozásának megszüntetésére és az éghajlat-politika visszavágására utasította, miközben továbbra is tagadja az éghajlatváltozás valóságát és kiléptette az Egyesült Államokat a Párizsi Megállapodásból. Nagyrészt a civil társadalom és a globális déli országok kérésére válaszul, a világ vezetői először 2023 decemberében, a COP28 globális éghajlat-politikai csúcstalálkozón állapodtak meg a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás szükségességéről. A történelem azonban azt mutatja, hogy a papíron tett kötelezettségvállalások nem elegendők, hiszen ritkán követik valódi, átfogó intézkedések. [4]
A fosszilis tüzelőanyagok jelentős közegészségügyi károkat is okoznak, mind közvetlenül, azaz a kitermelés és felhasználás során keletkező szennyezés révén, mind pedig közvetve, a klímaváltozás egészségügyi hatásain keresztül. Elégetésükből származó légszennyezés például világszerte évente 8,7 millió, azaz minden ötödik ember korai halálesetéért felelős, az USA-ban pedig évente 350 000-ért. [5] Az egészségügyi költségeket is megemlítve mindemellett évente 820 milliárd dollárt tesznek ki a fosszilis tüzelőanyagok okozta légszennyezés révén. [6] Az olaj- és gázkitermelésből származó légszennyezés az USA-ban továbbá egyetlen év alatt képes előidézni 410 000 asztmás betegségének súlyosbodását, és 2200 új gyermekkori asztmás esetet. [7] A szénhamu lerakóhelyek közelében élők is komoly szálló pornak és nehézfém szennyezésnek vannak kitéve, ugyanis ezekre a helyekre évente mintegy 140 millió tonna szenet raknak le az USA-ban. Becslések szerint pedig 9 millió kaliforniai lakos él betömött és felhagyott olaj- és gázkutak közelében, amelyek rákkeltő, légszennyező anyagokat és metánt bocsátanak ki [8], így ők fokozottan ki vannak téve a levegő- és vízszennyezésnek, valamint zaj- és fényszennyezésnek is egyaránt. Az Egyesült Államokban 17,6 millió ember él egy mérföldes körzetben aktív olaj- és gázkutak közelében, amely minden korosztály esetében a káros egészségügyi következmények nagyobb kockázatával jár, beleértve a koraszülést, a magzati növekedés károsodását, a gyermekkori asztmát, a mentális zavarokat, a terhességi magas vérnyomást, a migrénes fejfájást, sőt még a halált is. [9]
A biodiverzitás, azaz a biológiai sokféleség a földi élet alapja és az egyik legfontosabb pillére. A fosszilis tüzelőanyagok azonban komoly egzisztenciális veszélyt jelentenek rájuk is. A fosszilis tüzelőanyagok okozta biológiai sokféleség csökkenése közvetlen és súlyos hatással van az élelmiszerbiztonságra, a víz minőségére és elérhetőségére, az egészségre, a szén-dioxid tárolásra és megkötésre, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességre és a természet valamennyi létfontosságú hozzájárulására. Becslések szerint világszerte mintegy 1 millió állat- és növényfajt fenyeget a kihalás veszélye, amelynek elsődleges mozgatórugója az éghajlatváltozás. [10] A világ zátonyainak fele például elpusztult már, 2 Celsius fokos hőmérséklet emelkedés esetén pedig a globális zátonyok közel teljes pusztulása várható a felmérések szerint. [11] Különböző becslések alapján megállapították, hogy a fajok 1,6%-a ki fog pusztulni a hőmérséklet-emelkedés jelenlegi szintje mellett is, illetve számos tanulmány katasztrofális fajpusztulást jelzett előre a fosszilis tüzelőanyagok folyamatos szennyezésének következtében, például az állat- és növényfajok 14-32%-ának az éghajlattal összefüggő kipusztulását, ami 3-6 millió faj lehetséges elvesztését jelenti a következő 50 évben. [12]
A tanulmány szerint a negatív hatások kezelése érdekében sürgősen le kell állítani az új fosszilis tüzelőanyag projektek engedélyezését és fokozatosan fel kell számolni a meglévő infrastruktúrát. Ehhez szükséges a fosszilis tüzelőanyagokat megújuló energiaforrásokkal például nap- és szélenergiával helyettesíteni, amelyek nem csupán költséghatékonyak, de széles körben alkalmazhatók a megújuló technológiák fejlődésének köszönhetően is. Emellett szabályozási kereteket is szükséges lenne bevezetni, például „szennyező fizet” elven alapuló rendszereket, valamint megszüntetni a fosszilis tüzelőanyagok támogatásait, hogy a piaci feltételek is a tiszta energia felé billenjenek. A gazdagabb országoknak vezető szerepet kellene vállalniuk az átállásban, miközben pénzügyi és technológiai segítséget nyújtanak a fejlődő országoknak, garantálva a globális igazságosságot. Végső soron a civil társadalom nyomása kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy a kormányok tudományalapú klímapolitikákat fogalmazzanak meg és gyors, hatékony lépéseket tegyenek a fenntartható jövő érdekében. Fontos lépés lenne továbbá védőzónák kialakítása a szennyező infrastruktúra és az emberek között például lakóházak, iskolák, kórházak körüli védőtávolságok betartásával. Meg kell állítani mindemellett a veszélyeztetett fajok kihalását, támogatni kell a populációk helyreállítását, és szigorúbban kell alkalmazni a természetvédelmi törvényeket. Lényeges, hogy a megújuló energia terjesztése során figyelembe vegyük a vadon élő fajok és élőhelyek védelmét is, úgy például, hogy a napelemeket és szélerőműveket elsősorban már beépített vagy elhasználódott területeken helyezzük el. [13]
Bár a fent részletezett tények önmagukban is elég vészjóslók, az ezen cikkben bemutatott problémák sajnos nem az összes fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos gondot takarják. A következő hónapban további szempontokat is megismertetünk az olvasókkal.
Forrás: [1] – [13] https://academic.oup.com/oocc/article/5/1/kgaf011/8099165
[1]A 11 társzerző tudós: Shaye Wolf, Ph.D. (Center for Biological Diversity), Robert Bullard, Ph.D. (Texas Southern University), Jonathan J. Buonocore, Ph.D. (Boston University), Nathan Donley, Ph.D. (Center for Biological Diversity),Trisia Farrelly, Ph.D. (Cawthron Institute), John Fleming, Ph.D. (Center for Biological Diversity), David J.X. González, Ph.D. (University of California Berkeley), Naomi Oreskes, Ph.D. (Harvard University), William Ripple, Ph.D. (Oregon State University), Robin Saha, Ph.D. (University of Montana, Missoula), and Mary D. Willis, Ph.D. (Boston University).
Jogi tájékoztató
Ez egy forgalmazási közlemény. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához részletesen tájékozódjon az alap befektetési politikájáról, a befektetés lehetséges kockázatairól és a forgalmazási
költségekről az alap forgalmazási helyein és az Alapkezelő weboldalán (www.vigam.hu) található kiemelt befektetési információjából, hivatalos tájékoztatójából és kezelési szabályzatából. A múltbeli teljesítmény alapján nem jelezhetőek előre a jövőbeli hozamok.
A befektetéssel elérhető jövőbeni hozam adóköteles lehet, az egyes pénzügyi eszközökre, ügyletekre vonatkozó adó- és illeték információkat pedig csak az egyes befektetők egyedi körülményei alapján
lehet pontosan megítélni, ami a jövőben változhat. A befektető feladata, hogy tájékozódjon az adókötelezettségről.
Jelen tájékoztatóban szereplő adatok kizárólag információs célokat szolgálnak és nem minősülnek befektetési ajánlásnak, ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. nem vállal felelősséget a jelen tájékoztatás alapján hozott befektetési
döntésért és annak következményeiért.