A képre kattintva pdf formátumban letölthető az anyag.
MI TÖRTÉNT AZ ELŐZŐ HÓNAPBAN?
Fókuszban: a növekvő inflációs félelem
A Michigani Egyetem legutóbbi fogyasztói felmérései szerint az amerikai lakosság arra számít, hogy az infláció mostantól évi 7,3%-ra, öt év alatt pedig 4,6%-ra emelkedik. Ezek a legmagasabb értékek 1981, illetve utóbbinál 1991 óta.
A várakozások meredek növekedése – aminek oka a magasabb vámok hamarosan bekövetkező bevezetése – növeli annak kockázatát, hogy a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) elveszíti az irányítást az árstabilitás felett. Az amerikai háztartások a növekvő pénzügyi stressz jeleit mutatják, és ez a felmérés is rávilágít a növekvő elégedetlenségükre.
A fogyasztói bizalom zuhan (a Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi indexe 50,8 pontos értéket mutat, ami a második legalacsonyabb a 2022 júniusi történelmi mélypont óta), a bolti árak emelkednek (a Walmart nemrégiben bejelentette, hogy a vámok miatt elkezdte emelni az árakat), mindez azt valószínűsíti, hogy a Fed nem fog a közeljövőben kamatot csökkenteni. Az Egyesült Államokba irányuló importra kivetett tényleges vám jelenleg 17,8%, ami több mint hétszerese a kereskedelmi háború előtti szintnek. A szakpolitikában bekövetkezett drasztikus változások bénító bizonytalansághoz vezettek a vállalkozások számára.
Kötvénypiacot érintő hírek
A gazdasági adatok bizonytalan munkaerőpiaci helyzetet mutatnak az USA-ban, ami bizonytalan inflációs várakozásokat és bizonytalan kamatpályát is jelent. Egyrészről a munkaerőpiac továbbra is szilárd havi adatokat közöl, ami az inflációs nyomás miatt késleltetheti a FED idei kamatcsökkentéseit. Más statisztikák szerint viszont a felszín alatt már “hűl” a tengerentúli munkaerőpiac: ugyan áprilisban nőtt az amerikai álláslehetőségek száma, de a leépítések száma kilenc hónapja nem látott mértékben emelkedett. A vámokkal kapcsolatos bizonytalanság lassan, de biztosan rontja a gazdasági kilátásokat. A dollárkamatok mindenesetre magasan tanyáznak (a 10 éves államkötvények évi 4,3%-ot kínálnak). Európában sem sokkal jobb a helyzet: itt ugyan az Európai Központi Bank (EKB) 2023 eleje óta a legalacsonyabb szintre, 2%-ra csökkentette az alapkamatot, válaszul a lassuló inflációra és a Trump elnök kereskedelmi háborúja által a régió növekedését fenyegető veszélyekre. Az erre adott piaci reakciók ugyanakkor visszafogottak voltak: a befektetők megosztottak a jegybank következő lépéseit illetően. Sokan úgy vélik, hogy a kamatcsökkentési ciklus vége felé közeledik. A költségvetési kiadások várhatóan felgyorsulnak a jövőben.
A gyengébb dollár és amerikai makrogazdaság, az alacsonyabb olajárak, a stabil regionális devizák és a vonzóbb hozamszintek továbbra is meglehetősen támogatóak a közép-kelet európai kötvények számára.
Részvénypiacot érintő hírek
Az amerikai részvények pénteken visszapattantak a korai veszteségeikből, lezárva ezzel egy volatilis, de erős hónapot. Az USA részvénypiacának általános teljesítményét tükröző S&P 500 index 1990 óta a legjobb májusát, és 2023 novembere óta a legjobb hónapját produkálta több mint 6%-os emelkedéssel, míg a Dow tőzsdeindex 4%-kal, a Nasdaq – mely az amerikai technológiai részvények irányadó indexe is egyben – pedig közel 10%-kal emelkedett a technológiai szektor erősödésének köszönhetően. Az első negyedéves eredmények erősek voltak, igaz, a második és harmadik negyedévre vonatkozó eredmény várakozásokat jelentősen lefelé módosították. A „Magnificent 7” részvények – vagyis az amerikai részvénypiac hét legnagyobb technológiai és növekedési részvényei – a jelentős áprilisi korrekcióval reálisabb értékeléseket értek el, és a részvényenkénti nyereség, az EPS növekedési rés ismét szélesedett. A mesterséges intelligenciát gyártó Nvidia részvényei májusban közel 24%-kal emelkedtek és a társaság június elejére 3450 milliárd dollárral a világ legértékesebb tőzsdén jegyzett vállalata lett. Az amerikai tőzsde értékeltsége ugyanakkor nagyon magas: a Wall Street átlagos részvénypiaci értékelési mutatója (P/E) 22-es, míg az európai cégeké alig több, mint fele. Közép-Európában pedig 10 alatti ez a szorzó, a lengyel választások eredménye – az elnökválasztást az ellenzéki jobboldal nyerte és elképzelhető, hogy megpróbálja megakasztani a nyugatosodási folyamatot – és a véget nem érő ukrajnai háború ugyanakkor komoly kockázatot rejthet.
Devizapiacot érintő hírek
A forint tartósan 400 forint felett áll, a dollár gyengül: érdemes lehet a megtakarítások egy részét euróban forgatni. Az uniós közös pénz március eleje óta mintegy 10 százalékkal erősödött a dollárhoz képest és ez a trend folytatódhat. Bár rövid távon az amerikai befektetői hangulat és a kamatcsökkentés elodázódása átmenetileg támogatólag hatott, a középtávú trend továbbra is a dollár gyengülését mutatja. A pozícionáltság, a hozamgörbék meredeksége, és az, hogy a tőke az USA-ból a feltörekvő piacok és Európa felé áramlik, továbbra is fontos mozgatórugó. Bessent amerikai pénzügyminiszter az IIF Globális Kilátások Fórumán azt mondta, hogy a külső egyensúlyhiány kezelésének egyik sarkalatos pontja a dollár árfolyam szintje. A Trump-adminisztráció jelezte, hogy a gyengébb “zöldhasú” az egyik módszer, amelyet ennek kezelésére lehetne használni. A kormányzat szándéka egy tartósan gyengébb szint elérése. Ha az amerikai adatok lefelé fordulnának, a további kamatcsökkentési várakozások további dollár gyengülést táplálhatnának.
Alternatív befektetéseket érintő hírek
A recesszió nem jó a nyersanyagpiacoknak. Májusban a nyersanyagok átlagos árfolyam változását mutató Bloomberg Commodity Index (BCOM) vegyes teljesítményt mutatott: az energiaszektor súlya csökkent, míg az agrártermékeké növekedett, különösen a gabonák és a “lágy áruk”, pl. kávé, cukor, gyapot esetében. Az olajpiacon az Európában irányadó Brent – az északi-tengeri könnyű nyersolaj –, valamint az amerikai WTI – a texasi olajfajta – árfolyama egyaránt 6–7%-kal esett, mivel a kereslet a világgazdaság megtorpanásával gyengült, és az amerikai készletek eleve magasak voltak. A geopolitikai feszültségek kiéleződése, mint például az Oroszországot érő ukrán dróntámadások ugyan átmeneti emelkedést hoztak, de a hosszú távú kilátások továbbra is pesszimisták, mivel a legnagyobb kitermelőket tömörítő OPEC+ olajkartell júliustól napi 411 ezer hordóval növeli a termelést. Várakozások szerint az árak az év végére akár hordónként 50 dollár körülire is csökkenhetnek. Még az arany sem teljesített jól: az elmúlt évek sztárjának számító, értékállóság szimbólumának tekintett nemesfém árfolyama a geopolitikai feszültségek ellenére stagnál: a túlpozícionáltsága miatt elakadt az emelkedés – igaz, történelmi, unciánként 3400 dolláros árfolyam mellett.
MIT VÁRUNK A KÖVETKEZŐ IDŐSZAKBAN?
Befektetési óra
Ismét recesszióba fordult előrejelző modellünk. A “Globális befektetési óra” állása szerint a világgazdaság növekedési kilátásai gyengék: bár – főként a csökkenő globális olajárak miatt – az inflációs nyomás csökkent, de az amerikai vámpolitika által kiváltott bizonytalanság miatt az összkép borús.
A “felszabadulás napja” (április 2., az első vámtarifák bejelentése) után a gazdasági bizonytalanság az egekbe szökött, és azóta a vámhírek uralták a híreket. A vámok hatása már kimutatható a fogyasztói felmérésekben: az Egyesült Államokban a munkaerőpiac összeomlására és az infláció emelkedésére lehet számítani a következő hónapokban. A tényleges adatok azonban még nem mutattak érdemi romlást. Így az amerikai jegybank is kivár és a befektetők is a korábbinál kevesebb kamatcsökkentéssel számolnak.
Európában sem jobb a helyzet. Az “öreg kontinens” befektetési órája már régóta recessziós fázisban van. Igaz, a 20, az uniós közös pénzt használó országot tömörítő euróövezet gazdasága erősen kezdte az évet a tarifaemelés miatt előrehozott exportnak köszönhetően, az európai gazdaság strukturális gyengesége (gyenge feldolgozóipar, háborús kihívások) továbbra is fennáll.
Végül a kínai befektetési óra is recessziót jelez: a vámok csökkentik a kínai áruk iránti nemzetközi keresletet, a gyárak életben tartása miatt Peking arra ösztönzi az exportőröket, hogy termékeiket a belső piacra öntsék, ahol ez óriási túlkínálatot okoz, ami viszont deflációs spirálhoz vezethet.
Taktikai eszközallokáció
Júniusra nem változtattunk az előző havi eszközallokáción. A Befektetési Óra alapján a kötvények felül-, a nyersanyagok és a részvények viszont alulteljesíthetnek a következő hónapokban. Amikor ugyanis recessziós szakaszban van a gazdaság, a várható központi (jegybanki) kamatcsökkentések, amelyek kedvező kamatozású hitellel stimulálják a növekedést, felértékelik a kötvény befektetéseket. Igaz, elsősorban a vámok miatt az infláció vártnál magasabb szintje a hosszabb futamidejű amerikai kötvényekre, és magára a dollárra is negatív hatással lehet.
Továbbra is túlsúlyban a fejlett piaci kötvények
Tartjuk a kockázatmentes eszközök (készpénz, pénzpiaci eszközök) áprilisban megemelt súlyát. Befektetői szempontból a globális üzleti környezet továbbra is óvatosságra int, hiszen Donald Trump gazdaságpolitikája kiszámíthatatlan. A gazdasági ciklus mind az Egyesült Államokban, mind Európában a kötvény befektetéseknek kedvez: gyengék a gazdaság kilátásai, és ha a jegybankok kamatot csökkentenek, hogy kedvezőbb hitelekkel leheljenek életet a növekedésbe, az felértékelheti a korábban magasabb hozammal forgó amerikai és európai államkötvényeket. A jelentős reálhozamnak köszönhetően a helyi devizában kibocsátott, közép-európai állampapírok is drágulhatnak, az USA-ból a növekvő bizonytalanság miatt kiáramló óriási tőke egy része is itt landolhat.
Egy jó lehetőség a kockázatkedvelőknek – közép-európai részvények
Amerikával szemben most az európai és a közép-európai részvénypiacok (főleg a magasan reprezentált bankszektor) teljesíthetnek jobban, árazásban és eredmény növekedési potenciál tekintetében is jelentős előnye van a kontinentális részvénypiacoknak. Míg például a tengerentúli tőzsdék átlagos P/E mutatója (amely azt mutatja meg, hogy egy vállalat részvényei a nyereség hányszorosán forognak) 22-es, addig az euróövezet hasonló mutatója valamivel 15 alatti volt június első napjaiban. Szűkebb régiónk pedig még ennél is jobb értékeltséggel rendelkezik a maga 10 alatti szorzójával. Ez ugyanakkor olyan környezetben érvényesülhet, ahol nem kerül sor további, a gazdaságra negatívan ható vámintézkedések bevezetésére.
A súlyozások mutatják az adott országra, régióra és eszközosztályra vonatkozó értékelést, mely alapot ad a portfólió menedzsereknek a portfóliók strukturálására, a felveendő pozíciók kialakítására, ezáltal segíthet kihasználni a piacok által nyújtott lehetőségeket.
Súlyozások:
- Erősen alulsúlyozott
- Alulsúlyozott
- Enyhén alulsúlyozott
- Semleges
- Enyhén felülsúlyozott
- Felülsúlyozott
- Erősen felülsúlyozott
Változások – változás az előző hónaphoz képest.
A táblázatot a befektetési óra és a quadrant elemzésünk alapján készítettük el.
A hónap alapja: VIG MoneyMaxx Feltörekvő Piaci Abszolút Hozamú Befektetési Alap
A VIG MoneyMaxx Feltörekvő Piaci Abszolút Hozamú Befektetési Alap célja, hogy rugalmas eszközallokációval alkalmazkodjon a gyorsan változó globális gazdasági környezethez. 2025 júniusában különösen aktuális ez a stratégia, hiszen a világgazdaság a recesszió felé tart, miközben a globális tőkeáramlás az Amerikai Egyesült Államokból egyre inkább a feltörekvő piacok felé fordul. Ezt a trendet a gyengülő dollár, a fejlett országok visszafogott növekedése és a fejlődő régiók kedvező értékeltsége egyaránt erősíti.
Az Alap vegyes eszközszerkezetű, vagyis dinamikusan képes váltani a részvények és kötvények között, az aktuális piaci lehetőségekhez igazodva. A feltörekvő piaci fókusz révén részesedést kínál azokból a gazdaságokból, amelyek profitálnak a globális átrendeződésből – legyen szó Ázsiáról, Latin-Amerikáról vagy Kelet-Európáról.
Az Alap abszolút hozam szemléletet követ: célja nem egy adott index követése, hanem a pozitív hozam elérése különféle piaci környezetekben. Az Alap azoknak a kockázatvállaló, de megfontolt befektetők számára lehet ideális eszköz, akik szeretnének részt venni a globális növekedésben, de fontos számukra a rugalmasság és a professzionális eszközválasztás is.
A hónap ESG témája: A fosszilis tüzelőanyagok rejtett terhei
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2021-es jelentése és António Guterres, ENSZ-főtitkár figyelmeztetése is hangsúlyozza, hogy sürgősen fel kell hagyni a fosszilis tüzelőanyagok használatával a bolygó megóvása érdekében. Egy 2025-ös, az Oxford Open Climate Change által kiadott Scientists’ warning on fossil fuels című tanulmányban 11 szakértő tudós támasztja alá tudományos bizonyítékokkal, hogy a fosszilis energiahordozók a klímaválság fő okozói, és bemutatják azokat a már elérhető, igazságos és tudományosan megalapozott megoldásokat, amelyekkel azonnal kezelhető lenne a probléma. Korábbi cikkünkben már bemutattuk a fosszilis tüzelőanyagok környezetre, közegészségügyre, valamint a biológiai sokféleségre gyakorolt káros hatásait és azoknak megoldási alternatíváit. Ezen cikk itt érhető el. Az alábbiakban pedig folytatjuk a tanulmányban tárgyalt fosszilis tüzelőanyagok negatív hatásainak feltárását és ezúttal további három hatást veszünk górcső alá.
Környezeti igazságtalanság
Az elmúlt évtizedek környezeti igazságossággal foglalkozó kutatásai egyértelműen kimutatták, hogy a fosszilis tüzelőanyagokkal és a klímaváltozással kapcsolatos környezeti terhek aránytalanul sújtják a színes bőrű, őslakos és alacsony jövedelmű közösségeket. Az USA államai közül például Texasban a legmagasabb az egészségkárosodások aránya, ahol a színesbőrűek száma a lakosság több, mint 60%-át teszi ki. [1] Hatalmas vegyiipar folyosók vannak jelen Louisianaban, például a 85 mérföld hosszú „Cancer Alley”, amely kerítésvonalán főként fekete, latin-amerikai és őslakos közösségek élnek és az évtizedek óta tartó ipari fejlesztések miatt káros egészségügyi és életminőségi hatásoknak vannak kitéve. [2] Egy 2012-es NAACP-tanulmány [10] szerint pedig a 12 „legpiszkosabb” széntüzelésű erőmű egyikének három mérföldes körzetében élő emberek 76%-a szintén színesbőrű. [3] Az ilyen és ehhez hasonló környezeti igazságtalanságot a tanulmány „fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó rasszizmusnak” nevezi, amely a faji alapú diszkrimináció és a szisztematikus egyenlőtlenségek eredménye és nagy problémája.[4]
Petrolkémiai szennyezés
A petrolkémiai termékek szintén veszélyt jelentenek. Ezek a termékek olyan vegyi anyagok, amelyeket fosszilis tüzelőanyag alapanyagokból, a fosszilis energiaforrások felhasználásával állítanak elő. Ezen termelés több mint 75%-át a műanyag- és növényvédőszer-gyártás teszi ki, így ezek az iparágak felelősek a legtöbb kapcsolódó környezeti ártalomért. [5] A műanyaggyártás például évente, nem csupán több százmilliárd dollár egészségügyi és társadalmi költséget jelent, hanem a keletkező mikroműanyagok és mérgező vegyületek óceánokban, ivóvízben, talajban, levegőben, élelmiszerekben, valamint az emberi szervezetben való jelenléte miatt rendkívül káros az emberekre és állatokra is. Világszerte évente 19-23 millió tonna műanyag kerül a vizekbe, veszélyeztetve a tengeri élővilágot, elősegítve az invazív fajok és kórokozók terjedését, illetve fenyegetve a szárazföldi ökoszisztémákat is. [6] A műanyagiparhoz hasonlóan a fosszilis alapú mezőgazdasági vegyszerek, köztük a műtrágyák és növényvédő szerek is jelentős környezeti terhelést idéznek elő, hiszen a műtrágyák jelentős része nem hasznosul a növényekben, hanem a levegőbe, talajba, vizekbe jutva savas esőt, biodiverzitás-csökkenést és vízi holt zónákat eredményez. Itt is elmondható, hogy ezen hatásoknak javarészt a hátrányos helyzetben lévők vannak kitéve, tehát hozzájárul a környezeti igazságtalansághoz és a szisztematikus egyenlőtlenségek növekedéséhez is. [7]
Ipar dezinformációja
A fosszilis tüzelőanyagok ipara már az 1970-es évektől kezdve tisztában lehetett azzal, hogy termékei jelentős mértékben hozzájárulhatnak a klímaváltozáshoz, azonban nem osztotta meg ezeket az információkat a nyilvánossággal, hanem évtizedeken át tartó, több milliárd dolláros kampányt indíthatott a tények eltitkolására, a tudományos eredmények megkérdőjelezésére és a tiszta, megújuló energia átállására hozott intézkedések késleltetésére. Stratégiájuk a tudományos bizonytalanság hangsúlyozására épülhetett, azaz igyekeztek kétségbe vonni a tudományos konszenzust és elhitetni a civil társadalommal, illetve a kormányokkal is, hogy nincs elegendő bizonyíték ahhoz, hogy cselekedni kelljen, lehessen. Különféle eszközökkel próbálhatták elérni céljukat, többek között félrevezető reklámokkal, jelentésekkel, illetve a klímaszkeptikusok támogatásával. A 2000-es évektől kezdve a tagadás helyett áttértek a „greenwashing”, azaz a „zöldre festés” technikájára, amely során üres ígéreteket tehettek a kibocsátás csökkentésére és a fogyasztókra hárították a felelősséget. A Világgazdasági Fórum pedig az ilyen, jelenleg is érvényben lévő taktikák miatt egyetértett abban, hogy a dezinformáció ma már az egyik vezető globális kockázat. [8]
A tanulmány szerint a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó rasszizmus felszámolásához a kormányzatoknak és a civil társadalomnak is el kellene ismernie és orvosolnia a múltbeli és jelenlegi igazságtalanságokat. Az igazságos átmenet érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a leginkább érintett hátrányos helyzetű közösségek védelmére, például a szennyező infrastruktúra felszámolásával, a környezet helyreállításával, valamint a megújuló energiaforrásokhoz való hozzáférés javításával. A petrolkémiai szennyezés visszaszorításához elsősorban a műanyaggyártás jelentős csökkentésére van szükség, amelyet globális és nemzeti szintű, jogilag kötelező erejű célkitűzésekkel lehetne elérni. A mezőgazdaságban a fosszilis eredetű műtrágyák és növényvédő szerek használatának csökkentése érdekében pedig elengedhetetlen az ipari mezőgazdaságról való áttérés fenntarthatóbb, agroökológiai módszerekre, valamint az integrált növényvédelmi stratégiák alkalmazása. A tudósok szerint indokolt lenne a kormányzatok és a civil társadalom együttműködése a fosszilis ipar politikai és gazdasági befolyásának korlátozása érdekében, hogy leállítsák az új fosszilis projektek engedélyezését, és fokozatosan megszüntessék a fosszilis energiahordozók termelését és felhasználását. A dezinformáció elleni fellépés része a transzparencia növelése, a tudományos eredmények és a fosszilis ipar tevékenységének nyilvánosságra hozatala, valamint a jogi eljárások indítása a megtévesztő cégek ellen. [9]
Összességében a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó problémák és kockázatok mind azt mutatják, hogy ezek az energiaforrások valóban időzített bombaként veszélyeztethetik a társadalmat és a bolygót is. Ha pedig nem teszünk ellenük semmit, tovább nőhet a környezeti, egészségügyi és gazdasági sebezhetőségünk, miközben a klímaváltozás hatásai súlyosbodhatnak, és a jövő generációi számára is egy egyre kevésbé élhető világot hagyunk hátra.
Források:
[1]-[9]: https://academic.oup.com/oocc/article/5/1/kgaf011/8099165
[10]: National Association for the Advancement of Colored People & Clean Air Task Force. Coal Blooded: Putting Profits before People, 2012
Jogi tájékoztató
Ez egy forgalmazási közlemény. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához részletesen tájékozódjon az alap befektetési politikájáról, a befektetés lehetséges kockázatairól és a forgalmazási
költségekről az alap forgalmazási helyein és az Alapkezelő weboldalán (www.vigam.hu) található kiemelt befektetési információjából, hivatalos tájékoztatójából és kezelési szabályzatából. A múltbeli teljesítmény alapján nem jelezhetőek előre a jövőbeli hozamok.
A befektetéssel elérhető jövőbeni hozam adóköteles lehet, az egyes pénzügyi eszközökre, ügyletekre vonatkozó adó- és illeték információkat pedig csak az egyes befektetők egyedi körülményei alapján
lehet pontosan megítélni, ami a jövőben változhat. A befektető feladata, hogy tájékozódjon az adókötelezettségről.
Jelen tájékoztatóban szereplő adatok kizárólag információs célokat szolgálnak és nem minősülnek befektetési ajánlásnak, ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. nem vállal felelősséget a jelen tájékoztatás alapján hozott befektetési
döntésért és annak következményeiért.