Az AI-boom szűk keresztmetszete: a víz
Egyre többet olvashatunk arról, hogy az mesterséges intelligencia (AI) elektromos áram igénye drasztikusan megemelkedett az elmúlt pár évben, de – egyelőre – a hatalmas vízigényről még kevés szó esik. Mi várható, ha ilyen ütemben fejlődik tovább ez a terület?
A mesterséges intelligencia használata robbanásszerűen terjed, az emberek élvezik, hogy mennyire megkönnyíti az életüket. Az AI-boom közepén fenntarthatósági oldalon mégis leginkább csak az energiafogyasztás van fókuszban, pedig a vízigényt se lenne szabad figyelmen kívül hagyni. A Watering The New Economy legújabb tanulmánya alapján az AI-boom miatt a vízigény 129%-kal nőhet 2050-ig, azaz a „New Economy”, vagyis az adatközpontok, chipek és energia, akár évi 30 ezer milliárd liter extra vizet igényelhetnek.
A mesterséges intelligencia vízlábnyoma
Sokan úgy vélhetik, hogy a legtöbb vizet az adatközpontok hűtésére használják el, de meglepő módon ez valójában a legkevésbé vízigényes eleme a mesterséges intelligencia értékláncának, tekintsük inkább a jéghegy csúcsának. A legtöbb vizet ugyanis a félvezetőszektor igényli, a modern chipek gyártásához „ultratiszta vízre” (UPW) van szükség és 613%-os vízigény-növekedés várható 2050-ig ezen a területen.
Mit jelent mindez a hétköznapokban
Szinte minden emberi tevékenység közvetve vagy közvetlenül vizet igényel. A tanulmány szerint csupán 30 perc AI használat (pl. ChatGPT) kicsit több mint fél liter vizet „fogyaszt” az adatközpontok hűtése miatt. Összehasonlításképpen egy okostelefonba 12 000 liter víz van „beépítve”, ami az átlagos használati időre és élettartamra vetítve azt jelenti, hogy óránként körülbelül 4,4 litert „fogyaszt”. Érdemes azonban kiemelni, hogy az AI vízlábnyoma nem ott kezdődik, amikor felteszünk egy kérdést a ChatGPT-nek, hanem ott, amikor a processzort legyártják, és ott folytatódik, amikor az ehhez szükséges áramot megtermelik. Az igazi „vízfaló” tehát a gyártási infrastruktúra és az energetikai háttér.
Mit lehet tenni?
A megoldás a szektorok közötti összefogásban rejtőzhet. A vízszolgáltatók, a közösségek és a „New Economy” partnerségeken keresztül sikeresen bővíthetnék a vízügyi infrastruktúrát és az ellátást, mindezt kezelhető költségek mellett. Ezek a partnerségek, amelyek középpontjában a hatékonyság, a körforgásos gazdaság és az infrastruktúra-megújítás áll, a fenntartható növekedés érdekében végrehajtandó vízügyi átállás kulcsfontosságú elemeit képezik. Ahogy a tanulmány konstatálja: a jövő gazdaságát nemcsak adatokkal, hanem vízzel is „öntözni” kell – de csak annyival, amennyi feltétlenül szükséges.
Befektetési szempontból ez a vízügyi átállás segíthet differenciálni a tech-óriások között a vízkockázat-kezelés alapján, és felértékelheti a niche vízipari beszállítókat is.
Forrás: Watering-the-New-Economy-DIGITAL-final.pdf
Jogi nyilatkozat: A blog üzemeltetője a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a szerzői az Alapkezelő munkavállalói. A weboldal kereskedelmi kommunikációt tartalmaz. A blogon megjelenő cikkek magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, tájékoztatási céllal készülnek és nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak és nem tartalmaznak befektetési ajánlást. A blog szerzői saját nevükben kereskedhetnek olyan pénzügyi és pénzeszközzel vagy más termékkel, amelyről az általuk készített cikk közöl tájékoztatást vagy véleményt. Bár a szerzők tőzsdei vagy tőzsdén kívüli kereskedés során szerzett tapasztalata a jelen blogon szereplő írásaikban is megjelenhet, de érdekeltség nem befolyásolhatja az általuk közölt tájékoztatást. A blogon megjelenő cikkekben, hírekben és tájékoztatásokban megjelenhetnek olyan társaságok, amelyek üzleti kapcsolatot tartanak fenn a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.-vel vagy a blog szerzőivel akár közvetlenül, akár a VIG Group cégcsoportba tartozó más vállalkozáson keresztül. Jelen blogon megjelent cikkek nem tartalmaznak teljes körű tájékoztatást, és nem helyettesítik a befektetés megfelelőségének vizsgálatát, amelyet csak az adott befektető egyedi körülményeinek értékelésével lehet megállapítani. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához kérjük, hogy részletesen és több forrásból tájékozódjon!
A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a blog szerkesztői és szerzői nem vállalnak felelősséget a blogon szereplő tartalom naprakészségéért, esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért, valamint a blogcikkek alapján hozott befektetési döntésekért és a befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.