A befektetések és a „rózsaszín adó”
Egy átlagos drogériai vásárlás során nagy valószínűséggel találkozhatunk olyan esettel, amikor a férfiaknak szánt termékek mellett ott áll a női verzió, szinte szóról szóra ugyanazokkal az összetevőkkel, csak éppen más csomagolásban és 10-15%-kal drágábban.
De akár a szolgáltatások területén is könnyen találunk hasonló példát, gondoljunk csak a fodrászatokra. Ezt a piaci jelenséget nevezi a világ „pink tax”-nek, vagyis rózsaszín adónak. Bár a neve megtévesztő lehet, nem egy állam által kivetett adóról van szó, hanem maguk a gyártók és szolgáltatók által alkalmazott differenciációról.
Első pillantásra ez egy klasszikus fogyasztóvédelmi kérdésnek tűnik, de a befektetési alapkezelők számára is érdekes terület lehet, ugyanis az ESG-szempontok közül (környezeti, társadalmi, vállalatirányítási) több pillért is érint.
Marketingfogás vagy profitmaximalizálás?
Érdemes először tisztázni, hogy mégis hogyan lehetséges, hogy a gyakorlatban létezik egy ilyen nem hivatalos adóforma. A kereskedelmi cégek hagyományosan azzal védik a női termékek magasabb árát, hogy a dizájn tervezése vagy a célzott reklámkampányok többe kerülnek, illetve, hogy a nők fogyasztói szegmense eltérő árrugalmassággal bír. A Berkeley Egyetem kutatása rámutatott, hogy a nők valójában átlagosan 15%-kal rugalmasabban reagálnak az árakra, mint a férfiak, sőt, szépségápolási termékeknél ez a különbség a 30%-ot is elérheti.
Alapkezelők és a rózsaszín adó
A BSI Economics 2025-ös elemzése alapján az USA-ban a rózsaszín adó évente átlagosan 1300 dollár extra kiadást jelent egy nő számára, sőt inflációs környezetben a női fogyasztói kosár elemei sokkal gyorsabban és drasztikusabban drágulnak, mint a férfiaké.
Ha a gyártó és kereskedelmi vállalatok indokolatlanul magasabban tartják a női célcsoportnak szánt termékek és szolgáltatások árait, az ennek a szegmensnek az elkölthető jövedelmét szűkíti. Ez csökkentheti a fogyasztást, ami végső soron ronthatja a gazdasági növekedést és közvetve akár a lakossági befektetési hajlandóságot is mérsékelheti.
Az ESG szempontok közül az S (Social vagyis Társadalmi) pillér többek között a nemek közötti esélyegyenlőséget és a fogyasztóvédelmet is monitorozza. Ebből a szempontból a rózsaszín adó nem egy elszigetelt marketingfogás, hanem egy olyan rendszerszintű egyenlőtlenség, amely közvetlenül mélyítheti a nemek közötti társadalmi feszültségeket.
A csavar azonban abban rejlik, hogy ez a gyakorlat az ESG szempontok közül a G (Governance vagyis Vállalatirányítási) pillért is érinti. Az azonos funkcionalitású termékek objektív gyártási többletköltség nélküli, mesterséges felárazása etikai, fogyasztóvédelmi és reputációs kockázatokat hordoz a vállalatokra nézve.
Befektetési Alapkezelőként leginkább úgy tudunk tenni környezetünkért, hogy keressük az olyan befektetési lehetőségeket, amelyek előmozdíthatják fenntarthatóságot a világban. Éppen ezért az ügyfelek pénzének kezelésekor törekszünk rá, hogy a társadalmi és környezeti hatásokat is figyelembe vegyük.
Jogi nyilatkozat: A blog üzemeltetője a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a szerzői az Alapkezelő munkavállalói. A weboldal kereskedelmi kommunikációt tartalmaz. A blogon megjelenő cikkek magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, tájékoztatási céllal készülnek és nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak és nem tartalmaznak befektetési ajánlást. A blog szerzői saját nevükben kereskedhetnek olyan pénzügyi és pénzeszközzel vagy más termékkel, amelyről az általuk készített cikk közöl tájékoztatást vagy véleményt. Bár a szerzők tőzsdei vagy tőzsdén kívüli kereskedés során szerzett tapasztalata a jelen blogon szereplő írásaikban is megjelenhet, de érdekeltség nem befolyásolhatja az általuk közölt tájékoztatást. A blogon megjelenő cikkekben, hírekben és tájékoztatásokban megjelenhetnek olyan társaságok, amelyek üzleti kapcsolatot tartanak fenn a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.-vel vagy a blog szerzőivel akár közvetlenül, akár a VIG Group cégcsoportba tartozó más vállalkozáson keresztül. Jelen blogon megjelent cikkek nem tartalmaznak teljes körű tájékoztatást, és nem helyettesítik a befektetés megfelelőségének vizsgálatát, amelyet csak az adott befektető egyedi körülményeinek értékelésével lehet megállapítani. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához kérjük, hogy részletesen és több forrásból tájékozódjon!
A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a blog szerkesztői és szerzői nem vállalnak felelősséget a blogon szereplő tartalom naprakészségéért, esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért, valamint a blogcikkek alapján hozott befektetési döntésekért és a befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.