Új inflációs cél a láthatáron
Sajtóhírek szerint a Magyar Nemzeti Bank 2,5%-ra csökkentené az inflációs célját a korábbi 3%-ról, valamint gondolkodnak a további kamatcsökkentési lépések elhalasztásáról.
A hír a forint 1%-os erősödését eredményezte, a befektetők tehát pozitívan fogadnák a jegybanki pályakorrekciót. A lépés jókor jönne, hiszen a piacok éppen elbizonytalanodtak azügyben, hogy a választások után az új kormány által 2030-ra meghirdetett euróbevezetés, hogy lesz teljesíthető a várnál kevésbé ambiciózusnak tűnő költségvetési deficitcél mellett. Ebben a környezetben tehát helyes taktikai lépés lenne a Jegybank részéről az euró-övezetben érvényes 2%-os inflációs célkitűzéshez közelíteni.
A 3%-os inflációs cél amúgy is egy letűnt kor emléke, egy időkapszula a 2010-es évekből, amikor a 2008-as nagy pénzügyi krízis nyomán előálló recesszió és dezinfláció időszakában az előző jegybanki vezetés még azt hirdette, hogy az a nemzet lehet csak sikeres, aki „inflációt tud csinálni”. A gazdasági növekedés természetes velejárója valamekkora mértékű infláció, de azért itt érdemes törekedni egy minél alacsonyabb számra, ahogy ezt az újraválasztásért küzdő politikusok rendszeresen megtanulják.
Az alábbi ábra három dolgot mutat be: a lefrissebb inflációs statisztikát (piros vonal) – ez alapján vannak csökkenő sorrendbe rendezve a megfigyelt országok, a jegybanki inflációs célt (türkíz) és az úgynevezett tényleges célt, ami nem más, mint a deklarált cél és az elmúlt öt év átlagos céltévesztésének összege.
Forrás: Bloomberg, VIG Alapkezelő Zrt
Az ábrából adódik pár következtetés: egyrészt a korábbi 3% nem volt különösen erős bemondás, az egész más növekedési potenciállal rendelkező dél- és közép-amerikai országok toleráltak csak ilyen magas inflációt. Másrészről az inflációs céltévesztés Magyarország esetében meglehetősen nagy volt, bár nem lóg ki a régiós mezőnyből. Az infláció megugrása régiós jelenség volt, és a közvetlen kiváltó oka az orosz-ukrán háború kirobbanása és az energia-árak elszabadulása volt. Ezt monetáris eszközökkel kezelni nem lehet, de amikor a cserearányok teljesen felborulnak, és a helyi deviza túlságosan begyengül, mindjárt nyakunkon vannak azok a fránya második körös inflációs hatások, így a jegybank mégiscsak az irányadó kamatszint drasztikus emelésére kényszerül.
És ezzel el is jutunk a 2,5%-os inflációs cél hitelességének a kérdéséhez. Az inflációs cél betarthatósága nemcsak a Jegybankon múlik, hanem feltételez egy, a külpiaci sokkoknak jobban ellenálló gazdaságszerkezetet is. Ez pedig az új gazdasági irányítás felelőssége: az országot kis híján félgyarmati státuszba süllyesztő, Oroszország felé egyoldalú energetikai függőség lebontása, és a valódi diverzifikáció kialakítása. Hogy ne csak határkeresztező kapacitások legyenek, de az energetikai beszerzéseknél érvényesüljön a valódi verseny és hosszú távú szerződések révén több forrásból legyen biztosított az ország energiaellátása.
Jogi nyilatkozat: A blog üzemeltetője a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a szerzői az Alapkezelő munkavállalói. A weboldal kereskedelmi kommunikációt tartalmaz. A blogon megjelenő cikkek magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, tájékoztatási céllal készülnek és nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak és nem tartalmaznak befektetési ajánlást. A blog szerzői saját nevükben kereskedhetnek olyan pénzügyi és pénzeszközzel vagy más termékkel, amelyről az általuk készített cikk közöl tájékoztatást vagy véleményt. Bár a szerzők tőzsdei vagy tőzsdén kívüli kereskedés során szerzett tapasztalata a jelen blogon szereplő írásaikban is megjelenhet, de érdekeltség nem befolyásolhatja az általuk közölt tájékoztatást. A blogon megjelenő cikkekben, hírekben és tájékoztatásokban megjelenhetnek olyan társaságok, amelyek üzleti kapcsolatot tartanak fenn a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.-vel vagy a blog szerzőivel akár közvetlenül, akár a VIG Group cégcsoportba tartozó más vállalkozáson keresztül. Jelen blogon megjelent cikkek nem tartalmaznak teljes körű tájékoztatást, és nem helyettesítik a befektetés megfelelőségének vizsgálatát, amelyet csak az adott befektető egyedi körülményeinek értékelésével lehet megállapítani. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához kérjük, hogy részletesen és több forrásból tájékozódjon!
A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a blog szerkesztői és szerzői nem vállalnak felelősséget a blogon szereplő tartalom naprakészségéért, esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért, valamint a blogcikkek alapján hozott befektetési döntésekért és a befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.