Semmi sem állíthatja meg a BUX indexet – irány a 200 000 pont?
Alig több mint egy évvel ezelőtt, 2025 júliusában a magyar tőzsdére bevezetett legnagyobb cégek átlagos árfolyam változását mérő BUX index történetében először lépte át a 100 000 pontos határt.
Akkor az volt a kérdés, hogy a gyenge hazai GDP, a közelgő parlamenti választás és a többéves, szédítő ütemű emelkedés után maradt-e még erő a vezető magyar “blue chip” részvényekben. Ma a BUX már 150 000 pont felett jár, és a kérdés valójában az: van-e, ami egyáltalán megállíthatja a tőzsdei emelkedést, vagy reális a 200 000 pontos szint?
Az emelkedést két fő tényező hajtja: a legnagyobb cégek (a blue chipek) eredménynövekedése, illetve Magyarország kockázati prémiumának csökkenése. Az előbbi magasabb profitot, az utóbbi magasabb értékeltségi szorzókat indokol. Jelenlegi árfolyam mellett még vonzó-e a BUX?
Miért emelkedik ilyen ütemben a BUX?
A BUX idei emelkedését a hozamok csökkenése és a blue chipek eredménynövekedése egyszerre támogatja.
A Magyarországgal szembeni mindenkori bizalmat mutató 10 éves forint hozam az új, Európa-barát kormányzati fordulat hatására öt hónap alatt 7,48%-ról 5,44%-ra esett. A mintegy 200 bázispontos csökkenés közvetlenül javítja a részvények értékeltségét (az alacsonyabb kamatszint segíti a gazdasági növekedést és csökkenti a kötvénybefektetések vonzerejét), ami az idei, mintegy 33%-os BUX-emelkedés egyik legfontosabb hajtóereje. A fiskális helyzet javulása ezt tovább erősíti: a júliusi költségvetési többlet és az április óta bekövetkezett mintegy 1000 milliárd forintos egyenlegjavulás mérsékelheti a magyar eszközök kockázati prémiumát.
A másik oldalon a négy blue chip cég üzleti eredményei is támogatják a tőzsdei növekedést.
Az OTP Bank – amely a legfontosabb átviteli mechanizmus a makrojavulás és az indexteljesítmény között – 21%-os normalizált sajáttőke-arányos nyereséget (ROE) ért el, 8%-os árfolyamszűrt hitelállomány-növekedés, 4,34%-ot meghaladó várt nettó kamatmarzs (NIM) és 3 milliárd eurót meghaladó szabad tőke mellett.
A MOL egy részvényre jutó nyeresége (EPS) 38,7%-kal ugrott meg éves összevetésben, amit elsősorban a javuló finomítói marzsok hajtottak. Az olajvállalat a 8,7-es P/E rátájával jelenleg a legolcsóbb hazai blue chipnek számít, ugyanakkor a 4,2%-os nettó árrése miatt továbbra is kifejezetten érzékeny marad a nyersanyagpiaci ciklusok ingadozásaira.
A Magyar Telekomnál az inflációkövető árazás és az IT/IS-szegmens növekedése emelt 2026-os vezetőséget eredményezett, ~10%-os korrigált nettó eredménynövekedéssel és legalább 200 milliárd forintos szabad cash flow-val. A társaság az inflációs átgyűrűzésből profitál.
A Richter gyógyszergyár tisztított EBIT-kilátása kétszámjegyű, állandó árfolyamon számított növekedésre emelkedett, amit a Vraylar-jogdíjak támogatnak (a gyógyszert gyártó amerikai AbbVie ~4,1 milliárd dolláros bevételre számít 2026-ban, az atípusos antipszichotikum hatóanyaga a magyar Richter Gedeon által kifejlesztett kariprazin).
A rali tehát egyszerre épül magasabb eredményekre és értékeltségre. A kérdés most az, hogy ezek közül melyikben maradt több tér.
Az eredménynövekedés mellett az átárazódásban is van még potenciál. A BUX az augusztusi állapot szerint mintegy 30%-os diszkonttal forog a 2014-es csúcsához képest, és 14%-kal marad el a peer groupnak számító lengyel piactól. A magyar előretekintő részvénykockázati prémium (ERP) 5,43%, szemben a lengyel 3,17%-kal és a cseh 2,84%-kal. Ez arra utal, hogy a piac továbbra is a szomszéd országoknál nagyobb magyar kockázati prémiumot áraz.
Ha a fiskális konszolidáció folytatódik, javulnak az uniós forráskilátások, és az MNB kamatot csökkent, az ERP és a kötvényhozamok további mérséklődése újabb szorzóbővülést hozhat. Vagyis a magyar tőzsdei rali akkor is folytatódhat, ha az eredménynövekedés lassul, feltéve, hogy a kockázati prémium tovább szűkül.
A legfontosabb kockázat, ha a fiskális konszolidáció elakad vagy a globális kockázatvállalási hajlandóság romlik. Ebben az esetben a jelenlegi, már részben beárazott profitnövekedés önmagában kevés lehet a további jelentős átárazódáshoz.
Mikor érheti el a BUX index a 200 000 pontot?
Az augusztusi ~150 000 pontról a 200 000 eléréséhez további ~33%-os emelkedés szükséges. Ehhez három tényező kombinációja adhat alapot:
| Hajtóerő | Feltételezés | Hatás |
| Hozamcsökkenés | A magyar 10 éves hozam 5,44%-ról ~3,8%-ra süllyed (részleges eurozóna-konvergencia); az MNB az alapkamatot 5,75%-ról 3–4%-ra vágja | A P/E 9,2x-ről ~14x-re bővül; az index a jelenlegi eredmények mellett is ~200 000-re árazódik át |
| ERP-kompresszió | Magyarország előretekintő ERP-je 5,43%-ról a lengyel 3,17% vagy a cseh 2,84% felé szűkül, ahogy javul a makrohitelesség | Felerősíti a szorzóbővülést; minden 100 bázispontnyi ERP-szűkülés ~10–12%-kal emeli az indexet |
| Eredménynövekedés | Konszenzus szerint 12%-os EPS-növekedés 2026-ban, 6% 2027-ben; az OTP kétéves EPS-növekedése Oroszország nélkül 16% | ~18–20%-kal növeli az eredménybázist két év alatt, felerősítve a szorzóbővülés hatását |
Ha mindhárom feltétel teljesül, a 200 000 pontos szint 2027 végére elérhető. Gyorsabb fiskális konszolidáció vagy uniós forráslehívás ezt az időpontot 2027 közepére is előrehozhatja. Ha viszont az eredménynövekedés folytatódik, de a hozam- és ERP-konvergencia elmarad, a cél inkább 2029–2030 lehet.
Megéri-e most a BUX-ba fektetni?
A BUX értékeltsége a jelentős emelkedés után sem tekinthető drágának a közép-európai régió tőzsdéihez képest. Közel 4,7%-os osztalékhozam és 14% feletti ROE jellemzi az indexet, miközben az egyéves előretekintő P/E alapján – ahogy az ábrán is látható – még mindig mintegy 13,5%-os diszkonton forog a legnagyobb tőkeértékű és tőzsdei forgalmú közép-európai vállalatok teljesítményét tükröző CETOP indexhez képest.
Egy éves előretekintő P/E ráta
Forrás: Bloomberg (2026)
A 9,2x-es előretekintő magyar P/E ugyan 12,5%-kal meghaladja a BUX 10 éves átlagát, de ezt részben indokolja, hogy az indexszintű ROE mintegy 3 százalékponttal magasabb a történelmi átlagnál. A magasabb jövedelmezőség önmagában is magasabb fenntartható értékeltséget indokolhat, ezért a jelenlegi szorzót nem érdemes egyszerűen a múltbeli átlaghoz viszonyítva drágának tekinteni. Ezzel együtt a piac már beárazta a magyar makrogazdasági javulás egy részét, így a további felértékelődéshez már nem pusztán eredménynövekedésre, hanem a kockázati prémium további csökkenésére is szükség lehet.
A befektetési sztori ezért elsősorban a további konvergenciára épül. Ha a költségvetési helyzet javul, az ERP és a hozamok tovább csökkennek, miközben a blue chipek eredményei nőnek, a 200 000 pontos cél reális lehet. Ha azonban a fiskális javulás vagy a profitnövekedés elmarad a várttól, a jelenlegi értékeltség már kevesebb biztonsági tartalékot hagy.
Jogi nyilatkozat: A blog üzemeltetője a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a szerzői az Alapkezelő munkavállalói. A weboldal kereskedelmi kommunikációt tartalmaz. A blogon megjelenő cikkek magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, tájékoztatási céllal készülnek és nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak és nem tartalmaznak befektetési ajánlást. A blog szerzői saját nevükben kereskedhetnek olyan pénzügyi és pénzeszközzel vagy más termékkel, amelyről az általuk készített cikk közöl tájékoztatást vagy véleményt. Bár a szerzők tőzsdei vagy tőzsdén kívüli kereskedés során szerzett tapasztalata a jelen blogon szereplő írásaikban is megjelenhet, de érdekeltség nem befolyásolhatja az általuk közölt tájékoztatást. A blogon megjelenő cikkekben, hírekben és tájékoztatásokban megjelenhetnek olyan társaságok, amelyek üzleti kapcsolatot tartanak fenn a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.-vel vagy a blog szerzőivel akár közvetlenül, akár a VIG Group cégcsoportba tartozó más vállalkozáson keresztül. Jelen blogon megjelent cikkek nem tartalmaznak teljes körű tájékoztatást, és nem helyettesítik a befektetés megfelelőségének vizsgálatát, amelyet csak az adott befektető egyedi körülményeinek értékelésével lehet megállapítani. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához kérjük, hogy részletesen és több forrásból tájékozódjon!
A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a blog szerkesztői és szerzői nem vállalnak felelősséget a blogon szereplő tartalom naprakészségéért, esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért, valamint a blogcikkek alapján hozott befektetési döntésekért és a befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.