Nagyon nem mindegy, mi mennyit nyom a latban

Baranyi Pál junior portfólió menedzser 2025. december 09.

Fontos, hogy mibe fektetünk, de legalább annyit számít az is, hogy milyen arányban. Ugyanaz a harminc részvényből álló Dow Jones Ipari Átlag-kosár egészen más kockázat–hozam profilt mutat, ha másként súlyozunk. Nézzük, mit jelent mindez a gyakorlatban három különböző verzió esetében.

Gyakori index súlyozási módszerek

A piaci kapitalizációval súlyozott indexekben a vállalatok súlya arányos a teljes tőzsdei értékükkel, vagyis az árfolyam és a részvényszám szorzatával. Így működik például a nagyobb amerikai tőzsdei cégek átlagos árfolyam változását követő S&P 500. Ennek előnye, hogy jól tükrözi a piac szerkezetét, és viszonylag stabil, mert a nagyvállalatok súlya általában lassan változik. Hátránya, hogy az index teljesítményét könnyen uralhatja néhány óriáscég, így a befektető kitettsége valójában kevésbé diverzifikált, mint ahogy a név sugallná.

Az árfolyam alapú súlyozás esetén a magasabb árfolyamú részvények nagyobb súlyt kapnak. A Dow Jones Ipari Átlag klasszikusan így épül fel: itt az indexben szereplő 30 egyedi részvény árfolyamát összeadjuk, majd elosztjuk egy számmal, amelyet Dow osztónak nevezünk.) A módszer történelmileg egyszerűen számolható volt, ezért maradt fenn ilyen sokáig. Ugyanakkor a súlyok meglehetősen önkényesek, hiszen egy magasabb árfolyamú, de kisebb vállalat nagyobb súlyt kaphat, mint egy nagyobb, de alacsonyabb árú papír. A részvényfelaprózások pedig tovább torzíthatnak.

Végül az egyenlő súlyozás ennél intuitívabb. Itt minden komponens ugyanakkora súlyt kap, függetlenül az árfolyamtól és a vállalat méretétől. Előnye a nagyobb diverzifikáció, azaz kisebb függés a legnagyobb cégektől. A hátrány, hogy a legnagyobb kapitalizációjú “mega-cap” részvények alulsúlyozottak, és az egyenlő súly fenntartása gyakori újrasúlyozást igényel, ami növeli a forgási költséget.

Háromféle Dow ugyanarra a részvénykosárra

Most pedig nézzünk egy kísérletet, hogy megmutassuk a különbségeket. Mindhárom stratégia 100 000 dollár kezdőtőkével indult 2010 január 1-jén. Az első esetben az eredeti, ár alapján súlyozott hivatalos súlyozást használtuk. A második esetben minden aktuális Dow komponens azonos súlyt kapott, rendszeres újrasúlyozás mellett. A harmadik esetben pedig a piaci kapitalizáció alapján súlyoztunk.

Eredmények összehasonlítása

Mutató	Ár alapú Dow	Egyenlő súlyú Dow	Piaci kapitalizációval súlyozott Dow
Kezdő tőke	100 000 USD	100 000 USD	100 000 USD
Végső egyenleg	632 908,75 USD	637 207,94 USD	752 691,97 USD
Nettó hozam	532,91%	537,21%	652,69%
Évesített hozam (CAGR)	12,29%	12,34%	13,52%
Maximális visszaesés	−38,700 %	−33,200 %	−31,700 %
Sharpe ráta	0,529	0,551	0,585
Évesített szórás	0,142	0,135	0,142
Profit–loss arány	1,39	0,73	1,61
Összes ügylet	364	2 031	869

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Az ár alapú és az egyenlő súlyú Dow hosszú távon szinte ugyanoda érkezett. A végső egyenleg és az évesített hozam gyakorlatilag megegyezett. Az egyenlő súlyozás enyhén alacsonyabb maximális visszaesést és kissé jobb kockázati mutatókat hozott, ugyanakkor jóval nagyobb forgalmat és magasabb tranzakciós költséget jelentett.

A piaci kapitalizációval súlyozott változat ezzel szemben egyértelműen jobb kockázat–hozam profilt mutatott. A hozam magasabb lett, a maximális visszaesés alacsonyabb, a Sharpe és a profit–loss arány pedig kedvezőbb képet mutatott. Ugyanabból a harminc blue chip részvényből, csupán a súlyozási szabály megváltoztatásával érezhetően magasabb végső egyenleget sikerült elérni.

Egy index neve tehát önmagában félinformáció. Nem elég azt tudni, milyen részvények vannak benne, legalább ilyen lényeges, hogy a súlyok milyen szabály szerint oszlanak meg. Ugyanaz az univerzum három eltérő súlyozási logikával három különböző befektetési élményt ad. A befektető feladata az, hogy a saját kockázattűrő képességéhez és céljaihoz illeszkedő súlyozási módszert válassza.

A modell nem követi le teljesen pontosan az eredeti Dow módszertant az egyszerűbb modellezés miatt.

Jogi nyilatkozat: A blog üzemeltetője a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a szerzői az Alapkezelő munkavállalói. A weboldal kereskedelmi kommunikációt tartalmaz. A blogon megjelenő cikkek magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, tájékoztatási céllal készülnek és nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak és nem tartalmaznak befektetési ajánlást. A blog szerzői saját nevükben kereskedhetnek olyan pénzügyi és pénzeszközzel vagy más termékkel, amelyről az általuk készített cikk közöl tájékoztatást vagy véleményt. Bár a szerzők tőzsdei vagy tőzsdén kívüli kereskedés során szerzett tapasztalata a jelen blogon szereplő írásaikban is megjelenhet, de érdekeltség nem befolyásolhatja az általuk közölt tájékoztatást. A blogon megjelenő cikkekben, hírekben és tájékoztatásokban megjelenhetnek olyan társaságok, amelyek üzleti kapcsolatot tartanak fenn a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.-vel vagy a blog szerzőivel akár közvetlenül, akár a VIG Group cégcsoportba tartozó más vállalkozáson keresztül. Jelen blogon megjelent cikkek nem tartalmaznak teljes körű tájékoztatást, és nem helyettesítik a befektetés megfelelőségének vizsgálatát, amelyet csak az adott befektető egyedi körülményeinek értékelésével lehet megállapítani. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához kérjük, hogy részletesen és több forrásból tájékozódjon!

A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a blog szerkesztői és szerzői nem vállalnak felelősséget a blogon szereplő tartalom naprakészségéért, esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért, valamint a blogcikkek alapján hozott befektetési döntésekért és a befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.