Az AI-őrület és a dotcom-buborék: áthallások

Czachesz Gábor Multi-Asset és Kvantitatív Befektetési Stratégiák üzletág vezető 2025. december 19.

A mesterséges intelligencia iránti tőkepiaci lelkesedés meglehetősen emlékeztet a 2000-2001-es dotcom-buborékra.

Ahogy akkor, úgy most is a befektetőket elbűvöli egy forradalmian új technológia, amely egész iparágak átalakítását ígéri. Az 1990-es évek végén az internet a kereskedelem, a kommunikáció és az ezek köré szerveződő üzleti modellek gyökeres átalakítását ígérte. Ma a generatív AI hasonló várakozásokat ébreszt, amely képes átalakítani a termelékenységet, a döntéshozatalt és az automatizálást. A közös narratíva erőteljes: a korai alkalmazók és az infrastruktúra-szolgáltatók fogják uralni a jövőt, és a befektetők igyekeznek azonosítani a potenciális nyerteseket, mielőtt a piac többi szereplője felzárkózna.

A piaci viselkedés tükrözi ezt az optimizmust. A dotcom-buborék idején az internethez kapcsolódó vállalatok rendkívüli értékelést értek el, függetlenül a nyereségtől, a cash flow-tól vagy a mérleg minőségétől. Hasonló dinamika figyelhető meg ma is: a chipgyártók, a felhőalapú platformok és az adatközpont-fejlesztők rendkívüli árfolyam-emelkedést produkáltak. Akárcsak 1999-ben, a befektetők pszichológiája inkább a hosszú távú teljes elérhető piacra fókuszál, sem mint a rövid távú fundamentumokra. Míg a dotcom korszakban olyan újszerű mutatókra koncentráltak, mint a „látogatószám” és a „weboldalak megtekintésének száma”, a jelenlegi AI-ciklus a GPU-keresletre, vagy éppen a nagy nyelvi modellek input-számára. Most sem az tűnik a fontosnak, hogy ezek a cégek életútjukban éppen hol tartanak, hanem, hogy mivé válhatnak.

A történelmi párhuzam azonban néhány fontos tanulságot is hordoz. A dotcom-buborék végül akkor pukkadt ki, amikor a várakozások túlságosan eltávolodtak a gazdasági valóságtól. A technológiai innováció valódi volt, de a jövedelmezőség, a verseny dinamikája és a tőkeigényesség végső soron döntő szerepet játszott. A vállalatok maguk is jelezték a növekvő kockázatokat már a buborék kipukkadása előtt: a negyedéves gyorsjelentések hosszabbak, nyelvezetük nehézkesebb és technikaibb lett. Ahogy a lelkesedés nőtt, úgy vált egyre egyszerűbbé a részvénypiaci narratíva, miközben a gyorsjelentésekhez fűzött lábjegyzetek egyre hosszabbak lettek. A későbbi tudományos kutatások megerősítették ezt a mintát: a kevésbé olvasható, bonyolultabb bejelentések statisztikailag összefüggésbe hozhatók voltak a nagyobb részvényárfolyam-zuhanási kockázattal.

 

Hasonló eltérés figyelhető meg manapság, különösen az adatközponti fejlesztők és az AI-infrastruktúra szereplői között – mint például a CoreWeave, a TerraWulf vagy a Cipher Mining. Ezek a cégek „AI felhő”, „következő generációs számítástechnika” vagy „nagy hatékonyságú bányászat” köré épülő narratívát építik. Ugyanakkor a szabályozó hatóságoknak benyújtott dokumentumaik egy bonyolultabb képet mutatnak. A CoreWeave legutóbbi negyedéves jelentése például körülbelül 45 oldalt szentel kizárólag a kockázatok közzétételének – ami meglepő egy olyan vállalat esetében, amely még csak a nyilvános piacon való megjelenésének kezdeti szakaszában jár.

A minta tehát ismerős. Amikor a technológiai forradalmak beindítják a befektetők fantáziáját, érdemes odafigyelnünk a negyedéves gyorsjelentések összetettségének alakulására: gyakran azért növekszik, mert a kockázatok gyorsabban nőnek, mint amit a narratíva lehetővé tesz. A dotcom korszak megtanította a befektetőket, hogy a technológiai ígéret hosszú távon nem írja felül a pénzügyi realitásokat.

 

További cikkekBefektetési Kilátások 2026
Publikáció megtekintéseLetöltés

Ez egy forgalmazási közlemény. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához részletes tájékozódásra van szükség. Az Alap befektetési politikájáról, forgalmazási költségeiről és a befektetés lehetséges kockázatairól részletesen tájékozódjon az Alap forgalmazási helyein és az Alapkezelő weboldalán (www.vigam.hu) található Kiemelt Információkból, hivatalos tájékoztatóból és kezelési szabályzatból. A befektetési alap forgalmazásával (vétel, tartás, eladás) kapcsolatos költségek az alap kezelési szabályzatában és a forgalmazási helyeken megismerhetők. A múltbeli teljesítmény alapján nem jelezhetőek előre a jövőbeli hozamok. A befektetéssel elérhető jövőbeni hozam adóköteles lehet, az egyes pénzügyi eszközökre, ügyletekre vonatkozó adó- és illeték információkat pedig csak az egyes befektetők egyedi körülményei alapján lehet pontosan megítélni, ami a jövőben változhat. A befektető feladata, hogy tájékozódjon az adókötelezettségről. Jelen tájékoztatóban szereplő adatok kizárólag információs célokat szolgálnak és nem minősülnek befektetési ajánlásnak, ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. nem vállal felelősséget a jelen tájékoztatás alapján hozott befektetési döntésért és annak következményeiért.

Az Alapkezelő alternatív befektetési alap kezelésére (ABAK) vonatkozó engedélyének száma: H-EN- III-6/2015. Az Alapkezelő ÁÉKBV-alapkezelési (kollektív portfóliókezelési) engedélyének száma: H- EN-III-101/2016.