A hónap ESG témája: Az AI-boom szűk keresztmetszete: a víz
Egyre többet olvashatunk arról, hogy az mesterséges intelligencia (AI) elektromos áram igénye drasztikusan megemelkedett az elmúlt pár évben, de – egyelőre – a hatalmas vízigényről még kevés szó esik. Mi várható, ha ilyen ütemben fejlődik tovább ez a terület?
A mesterséges intelligencia használata robbanásszerűen terjed, az emberek élvezik, hogy mennyire megkönnyíti az életüket. Az AI-boom közepén fenntarthatósági oldalon mégis leginkább csak az energiafogyasztás van fókuszban, pedig a vízigényt se lenne szabad figyelmen kívül hagyni. A Watering The New Economy legújabb tanulmánya alapján az AI-boom miatt a vízigény 129%-kal nőhet 2050-ig, azaz a „New Economy”, vagyis az adatközpontok, chipek és energia, akár évi 30 ezer milliárd liter extra vizet igényelhetnek.
A mesterséges intelligencia vízlábnyoma
Sokan úgy vélhetik, hogy a legtöbb vizet az adatközpontok hűtésére használják el, de meglepő módon ez valójában a legkevésbé vízigényes eleme a mesterséges intelligencia értékláncának, tekintsük inkább a jéghegy csúcsának. A legtöbb vizet ugyanis a félvezetőszektor igényli, a modern chipek gyártásához „ultratiszta vízre” (UPW) van szükség és 613%-os vízigény-növekedés várható 2050-ig ezen a területen.
Mit jelent mindez a hétköznapokban?
Szinte minden emberi tevékenység közvetve vagy közvetlenül vizet igényel. A tanulmány szerint csupán 30 perc AI használat (pl. ChatGPT) kicsit több mint fél liter vizet „fogyaszt” az adatközpontok hűtése miatt. Összehasonlításképpen egy okostelefonba 12 000 liter víz van „beépítve”, ami az átlagos használati időre és élettartamra vetítve azt jelenti, hogy óránként körülbelül 4,4 litert „fogyaszt”. Érdemes azonban kiemelni, hogy az AI vízlábnyoma nem ott kezdődik, amikor felteszünk egy kérdést a ChatGPT-nek, hanem ott, amikor a processzort legyártják, és ott folytatódik, amikor az ehhez szükséges áramot megtermelik. Az igazi „vízfaló” tehát a gyártási infrastruktúra és az energetikai háttér.
Mit lehet tenni?
A megoldás a szektorok közötti összefogásban rejtőzhet. A vízszolgáltatók, a közösségek és a „New Economy” partnerségeken keresztül sikeresen bővíthetnék a vízügyi infrastruktúrát és az ellátást, mindezt kezelhető költségek mellett. Ezek a partnerségek, amelyek középpontjában a hatékonyság, a körforgásos gazdaság és az infrastruktúra-megújítás áll, a fenntartható növekedés érdekében végrehajtandó vízügyi átállás kulcsfontosságú elemeit képezik. Ahogy a tanulmány konstatálja: a jövő gazdaságát nemcsak adatokkal, hanem vízzel is „öntözni” kell – de csak annyival, amennyi feltétlenül szükséges.
Befektetési szempontból ez a vízügyi átállás segíthet differenciálni a tech-óriások között a vízkockázat-kezelés alapján, és felértékelheti a niche vízipari beszállítókat is.
Forrás: Watering-the-New-Economy-DIGITAL-final.pdf
Vissza LetöltésEz egy forgalmazási közlemény. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához részletes tájékozódásra van szükség. Az Alap befektetési politikájáról, forgalmazási költségeiről és a befektetés lehetséges kockázatairól részletesen tájékozódjon az Alap forgalmazási helyein és az Alapkezelő weboldalán (www.vigam.hu) található Kiemelt Információkból, hivatalos tájékoztatóból és kezelési szabályzatból. A befektetési alap forgalmazásával (vétel, tartás, eladás) kapcsolatos költségek az alap kezelési szabályzatában és a forgalmazási helyeken megismerhetők. A múltbeli teljesítmény alapján nem jelezhetőek előre a jövőbeli hozamok. A befektetéssel elérhető jövőbeni hozam adóköteles lehet, az egyes pénzügyi eszközökre, ügyletekre vonatkozó adó- és illeték információkat pedig csak az egyes befektetők egyedi körülményei alapján lehet pontosan megítélni, ami a jövőben változhat. A befektető feladata, hogy tájékozódjon az adókötelezettségről.
Jelen tájékoztatóban szereplő adatok kizárólag információs célokat szolgálnak és nem minősülnek befektetési ajánlásnak, ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. nem vállal felelősséget a jelen tájékoztatás alapján hozott befektetési döntésért és annak következményeiért. Az Alapkezelő alternatív befektetési alap kezelésére (ABAK) vonatkozó engedélyének száma: H-EN-III-6/2015. Az Alapkezelő ÁÉKBV-alapkezelési (kollektív portfóliókezelési) engedélyének száma: H-EN-III-101/2016.