A hónap ESG témája: Hátraarc a klímapolitikában – az Egyesült Államok döntésének globális következményei
A Fehér Ház az év elején jelentette be, hogy Donald Trump elnök végrehajtási rendelettel kivonja az Egyesült Államokat az egyik legfontosabb nemzetközi klímaegyezményből, amelyet a globális felmelegedés elleni együttműködés sarokkövének tartanak. A döntés újabb markáns lépés a Trump-adminisztráció klímapolitikai fordulatában, amely tudatosan szakít az elmúlt évek multilaterális megközelítésével[1][2].
A rendelet értelmében az Egyesült Államok nemcsak a Klímaváltozásról szóló Egyesült Nemzetek Keretegyezményéből (UNFCCC) lép ki, hanem további 65 nemzetközi szervezetből is. Ezek többsége a klímavédelemmel, a tiszta energiával, a fenntartható fejlődéssel, a nemi egyenlőséggel és más, a kormányzat megítélése szerint „az Egyesült Államok érdekeivel ellentétes” ügyekkel foglalkozik.
Az érintett szervezetek jelentős része az ENSZ intézményrendszeréhez kapcsolódik. Ide tartozik az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC), amely a globális klímatudomány legfontosabb szakmai testülete, valamint olyan ENSZ-programok és ügynökségek, amelyek az erdőirtás visszaszorításával, az energia- és vízgazdálkodással, az óceánok védelmével vagy az emberi települések fenntarthatóságával foglalkoznak.
A mostani döntés illeszkedik azokhoz a korábbi végrehajtási rendeletekhez, amelyeket Trump már tavaly aláírt a szövetségi klímapolitikák lebontása és a Joe Biden elnöksége alatt vállalt nemzetközi kötelezettségek visszafordítása érdekében. Második elnöki ciklusát Trump azzal kezdte, hogy ismét kivonta az Egyesült Államokat a 2015-ben elfogadott Párizsi Megállapodásból, amely a globális felmelegedés 1,5–2 Celsius-fok alatt tartását célozza.
2025 márciusában az amerikai kormány emellett kilépett egy ENSZ által támogatott, a klímaváltozás okozta károk kezelésére létrehozott alap igazgatótanácsából is. Ugyanezen a napon egy kormányzati tisztviselő nyíltan bírálta az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, amelyek a szegénység felszámolását, a nemi egyenlőség előmozdítását és az azonnali klímavédelmi intézkedéseket is magukban foglalják.
A döntés éles nemzetközi reakciókat váltott ki. Simon Stiell, az UNFCCC főtitkára szerint az Egyesült Államok lépése hosszú távon saját polgárainak és gazdaságának is árt. Úgy fogalmazott: miközben a világ országainak többsége együtt halad előre a klímaváltozás kezelésében, az USA visszalépése a globális vezető szereptől, a tudománytól és az együttműködéstől elkerülhetetlenül rontja az ország gazdasági kilátásait, munkahelyeit és életszínvonalát[3].
Az UNFCCC feladata az ENSZ éves klímacsúcsainak (COP) megszervezése is. A Trump-adminisztráció nem küldött hivatalos delegációt a legutóbbi, Brazíliában megrendezett csúcstalálkozóra, ami komoly belföldi és nemzetközi kritikákat váltott ki. Kalifornia kormányzója, Gavin Newsom a COP30-on való amerikai részvétel hiányát „megszégyenítőnek” nevezte, hangsúlyozva, hogy mindez teret engedett Kínának arra, hogy meghatározó szereplőként lépjen fel a globális klímapolitikában[4].
A rendelet értelmében az Egyesült Államok többek között az alábbi szervezetekből is kilép:
International Energy Forum, International Solar Alliance, International Renewable Energy Agency, International Union for Conservation of Nature (IUCN) valamint további, összesen 66 nemzetközi szervezetből.
Az Egyesült Államok kivonulása a globális klíma- és fenntarthatósági együttműködésekből nem csupán diplomáciai gesztus, hanem a világrend átalakulásának látványos jele is lehet. Miközben a klímaváltozás hatásai egyre kézzelfoghatóbbá válnak, Washington tudatosan háttérbe szorítja a multilaterális megoldásokat, és ezzel nemcsak nemzetközi befolyását csökkentheti, hanem saját gazdasági és társadalmi mozgásterét is szűkítheti. A kérdés immár nem az, hogy a világ folytatja-e a klímavédelmi együttműködést, hanem az, hogy az Egyesült Államok milyen áron marad ki belőle.
Komoly strukturális kihívást jelenthet ez majd Európa számára, mivel gyengíti a szabályalapú multilaterális rendet, amelyre az EU nagymértékben támaszkodik. A döntés alááshatja a globális klíma- és környezetvédelmi együttműködést, jelentős finanszírozási hiányokat okozhat nemzetközi intézményekben, és megnehezítheti az európai érdekérvényesítést a globális kormányzásban. Mindez arra kényszerítheti az európai országokat, hogy újragondolják stratégiájukat és külpolitikai kereteiket.
Források:
[1] Mirza, Z. (2026, January 9). Trump pulls US from key climate treaty, 65 other global organizations. ESG Dive. https://www.esgdive.com/news/trump-pulls-us-from-climate-treaty-unfccc-65-other-global-organizations/809236/
[2] Withdrawing the United States from International Organizations, Conventions, and Treaties that Are Contrary to the Interests of the United States. (2026, January 7). The White House. https://www.whitehouse.gov/presidential-actions/2026/01/withdrawing-the-united-states-from-international-organizations-conventions-and-treaties-that-are-contrary-to-the-interests-of-the-united-states/
[3] United Nations Climate Change. (2026). Step back from climate cooperation will hurt U.S. economy: Statement from UN Climate Chief on U.S. withdrawal from UNFCCC. Unfccc.int. https://unfccc.int/news/step-back-from-climate-cooperation-will-hurt-us-economy-statement-from-un-climate-chief-on-us
[4] Milman, O., & Noor, D. (2025, November 11). California governor calls Trump “an invasive species” at Cop30 climate talks. The Guardian; The Guardian. https://www.theguardian.com/environment/2025/nov/11/gavin-newsom-trump-cop30
Vissza Houseview letöltése
Ez egy forgalmazási közlemény. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához részletes tájékozódásra van szükség. Az Alap befektetési politikájáról, forgalmazási költségeiről és a befektetés lehetséges kockázatairól részletesen tájékozódjon az Alap forgalmazási helyein és az Alapkezelő weboldalán (www.vigam.hu) található Kiemelt Információkból, hivatalos tájékoztatóból és kezelési szabályzatból. A befektetési alap forgalmazásával (vétel, tartás, eladás) kapcsolatos költségek az alap kezelési szabályzatában és a forgalmazási helyeken megismerhetők. A múltbeli teljesítmény alapján nem jelezhetőek előre a jövőbeli hozamok. A befektetéssel elérhető jövőbeni hozam adóköteles lehet, az egyes pénzügyi eszközökre, ügyletekre vonatkozó adó- és illeték információkat pedig csak az egyes befektetők egyedi körülményei alapján lehet pontosan megítélni, ami a jövőben változhat. A befektető feladata, hogy tájékozódjon az adókötelezettségről.
Jelen tájékoztatóban szereplő adatok kizárólag információs célokat szolgálnak és nem minősülnek befektetési ajánlásnak, ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. nem vállal felelősséget a jelen tájékoztatás alapján hozott befektetési döntésért és annak következményeiért. Az Alapkezelő alternatív befektetési alap kezelésére (ABAK) vonatkozó engedélyének száma: H-EN-III-6/2015. Az Alapkezelő ÁÉKBV-alapkezelési (kollektív portfóliókezelési) engedélyének száma: H-EN-III-101/2016.