It really matters how much weight each component carries
It is important not only what we invest in, but also the proportion in which we hold each asset. The same Dow Jones Industrial Average basket of thirty stocks has a completely different risk-return profile if we weight them differently. Let’s see what this means in practice with three different versions.
Common index weighting methods
In market cap weighted indices, the weight of companies is proportional to their total stock market value, i.e., the product of their share price and number of shares. This is how the S&P 500, which tracks the average share price change of major US listed companies, works. The advantage of this is that it accurately reflects the structure of the market and is relatively stable, as the weighting of large companies generally changes slowly. The disadvantage is that the performance of the index can easily be dominated by a few giant companies, so the investor’s exposure is actually less diversified than the name suggests.
In the case of price-based weighting, shares with higher prices are given greater weight. The Dow Jones Industrial Average is classically constructed in this way: the prices of the 30 individual shares included in the index are added together and then divided by a number called the Dow divisor. Historically, this method was easy to calculate, which is why it has survived for so long. However, the weights are quite arbitrary, as a higher-priced but smaller company may be given greater weight than a larger but lower-priced stock. Stock splits can further distort the weights.
Finally, equal weighting is more intuitive. Here, each component is given the same weight, regardless of price and company size. The advantage is greater diversification, i.e., less dependence on the largest companies. The disadvantage is that the largest capitalization “mega-cap” stocks are underweighted, and maintaining equal weighting requires frequent rebalancing, which increases turnover costs.
Three versions of the Dow on the same stock basket
Now let’s look at an experiment to show the differences. All three strategies started with $100,000 in initial capital on January 1, 2010. In the first case, we used the original price-weighted official weighting. In the second case, all current Dow components were given equal weight, with regular rebalancing. In the third case, we weighted based on market capitalization.
Comparison of results
| Indicator |
Price weighted Dow |
Equal weight Dow |
Market cap weighted Dow |
| Initial capital |
100 000 USD |
100 000 USD |
100 000 USD |
| Final balance |
632 908.75 USD |
637 207.94 USD |
752 691.97 USD |
| Net return |
532.91% |
537.21% |
652.69% |
| Annualized return (CAGR) |
12.29% |
12.34% |
13.52% |
| Maximum drawdown |
−38.700 % |
−33.200 % |
−31.700 % |
| Sharpe ratio |
0.529 |
0.551 |
0.585 |
| Annualized volatility |
0.142 |
0.135 |
0.142 |
| Profit–loss ratio |
1.39 |
0.73 |
1.61 |
| Total trades |
364 |
2 031 |
869 |
What does this mean in practice?
The price-based and equal-weighted Dow ended up almost exactly the same in the long term. The final balance and annualized return were practically identical. Equal weighting resulted in a slightly lower maximum decline and slightly better risk indicators but also meant significantly higher turnover and higher transaction costs.
In contrast, the market capitalization-weighted version clearly showed a better risk-return profile. The return was higher, the maximum drawdown was lower, and the Sharpe and profit-loss ratios were more favourable. Using the same thirty blue chip stocks, simply changing the weighting rule resulted in a significantly higher final balance.
The name of an index is therefore only partial information. It is not enough to know which stocks are included in it; it is at least as important to know the rules according to which the weights are distributed. The same universe with three different weighting logics provides three different investment experiences. It is the investor’s task to choose the weighting method that best suits their risk tolerance and goals.
The model does not fully replicate the original Dow methodology due to the simplified modelling approach.
Jogi nyilatkozat: A blog üzemeltetője a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a szerzői az Alapkezelő munkavállalói. A weboldal kereskedelmi kommunikációt tartalmaz. A blogon megjelenő cikkek magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, tájékoztatási céllal készülnek és nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak és nem tartalmaznak befektetési ajánlást. A blog szerzői saját nevükben kereskedhetnek olyan pénzügyi és pénzeszközzel vagy más termékkel, amelyről az általuk készített cikk közöl tájékoztatást vagy véleményt. Bár a szerzők tőzsdei vagy tőzsdén kívüli kereskedés során szerzett tapasztalata a jelen blogon szereplő írásaikban is megjelenhet, de érdekeltség nem befolyásolhatja az általuk közölt tájékoztatást. A blogon megjelenő cikkekben, hírekben és tájékoztatásokban megjelenhetnek olyan társaságok, amelyek üzleti kapcsolatot tartanak fenn a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.-vel vagy a blog szerzőivel akár közvetlenül, akár a VIG Group cégcsoportba tartozó más vállalkozáson keresztül. Jelen blogon megjelent cikkek nem tartalmaznak teljes körű tájékoztatást, és nem helyettesítik a befektetés megfelelőségének vizsgálatát, amelyet csak az adott befektető egyedi körülményeinek értékelésével lehet megállapítani. A megalapozott befektetési döntés meghozatalához kérjük, hogy részletesen és több forrásból tájékozódjon!
A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., a blog szerkesztői és szerzői nem vállalnak felelősséget a blogon szereplő tartalom naprakészségéért, esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért, valamint a blogcikkek alapján hozott befektetési döntésekért és a befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.